Kopátsy Sándor PH 2011-03-20
A TUDOMÁNY FORMÁLJA A TÖRTÉNELMET
Harminc éve a világ tudósainak egy elit csapata Római Klub néven meg akarta ijeszteni a világot azzal, hogy kifogynak a nyersanyagok. Csak azt látták, hogy a világnak egyre több nyersanyagra lesz szüksége, és ezt az igényt az általuk is ismert technikával nem lehet majd biztosítani.
Akkor is háborogtam a tudós kollektívák pesszimizmusa felett. A meglévő tudományok gazdagjai nem számítottak arra, hogy mit érhet el a jövő tudománya. Nem bíztak abban, hogy a tudomány felpergett, és néhány évtized alatt olyan nyersanyag feltárási módszereket dolgozik ki, amik a földünkben rejlő nyersanyagok feltárásának hatékonyságát sokszorosára növeli.
Eheti The Economist közöl egy írást arról, hogy a fémeket baktériummal lehet kinyerni. Az eljárás „bioleaching” nevet kapta. Felismerték azokat a baktériumokat, amelyek a ritka- és színesfémek atomjait lekötik, és kinyerhetővé teszik. Az eljárást már alkalmazták nikkelre, rézre, ólomra, ezüstre, cinkre, kobaltra, réniumra, szelénre, cinre, aranyra, platinára, palladiumra és uránra.
Tekintettel arra, hogy ez az eljárás a nagyon alacsony érctartalom mellett is eredményes, és nem környezetszennyező, az érvagyon megsokszorozódott. Észak-Amerikában és Finnországban már alkalmazzák. A Talvivaara nevű vállat az elmúlt évben már 10.000 tonna nikkelt, 25.000 tonna cinket termelt. 2012-ben pedig már 90.000 tonna cinket és 1.800 tonna kobaltot tervez. Sikerrel oldotta meg az urán kivonását is.
Mindezt egy közgazdasági szaklapban olvasom.
Harminc éve hiszem, hogy az olaj és földgáz is egyszer baktériumokkal lesz termelhető. Ez a véleményem egy sor emberi és állati tápanyagról is.
Ha van történelemformáló események, ez az.
