Kopátsy Sándor PP 2010-11-22
GONDOLATOK AZ ALKOTMÁNYRÓL
A szoclib koalíció bukása, a Fidesz kétharmados győzelme óta hisztérikus divat lett az alkotmány feletti aggodalom. Arra az alkotmányosságot féltő bukott politikusok nem is gondolnak, hogy valóban fontos-e az alkotmány.
Még abban sem vagyok biztos, hogy van-e történelmi tapaszalt arra, hogy a jobb alkotmány jobb eredményt hoz. Az ugyan tény, hogy az önállóvá vált, angolszász gyarmatoknak irigylésre méltó alkotmányuk van, de kétes, hogy ennek köszönhetően lettek eredményesebbek. A sikerüket másnak tulajdonítom.
- Elsősorban annak, hogy ott a puritán nyugat-európaiak, angolszászok, germánok, hollandok és skandinávok, rendezkedtek be. Ők otthon is sokra vitték.
- Kiválóak a természeti adottságaik.
Az eredményeiket elsősorban a lakosság viselkedési módjával magyarázom. Ezért nemcsak az eredményeik jók, hanem az alkotmányuk is az.
Ezzel szemben az utóbbi félszáz esztendő kimagasló eredményi nem igazolják az alkotmányok jelentőségét. Ez az idő a távol-keletieket igazolja, ahol az alkotmányosság sokkal gyengébb lábakon áll, mint a vészesen lemaradó Nyugat-Európában, amit az erős alkotmányosság jellemez.
- Ötven év alatt Szingapúrban nőtt a legjobban az egy laksora jutó jövedelem, vagyon és a várható életkor. Az ottani társadalom azonban mindig nagyon messze járt attól, amit a magyar szoclib ellenzék alkotmányosságnak nevez. Igaz, ez csak egy városállam.
- Már erősen közepes állam Tajvan és Dél-Korea. Ezek növekedése messze megelőzte a legjobban szereplő nyugati államot is. Egyikről sem lehet elmondani, hogy erősen alkotmányos állam.
- A világtörténelem legnagyobb csodáját pedig Kína példátlan nagysága és fejlődési sebessége jelenti. Ez a birodalom dicsekedhet a legkevésbé a politikai szabadságjogok alkotmányos garanciájával.
A tények alapján az alkotmánynak kevés köze van a társadalom sikeres fejlődéséhez. Inkább az ellenkezőjét igazolja.
Aligha lehet kétségbe vonni, hogy a Nyugat tőkés osztálytársadalmaiban az alkotmány szerepe pozitív volt. De ma már nem azt, hanem az össznépi államot kell sikeresen építeni.
Magam is azok közé tartozom, aki az alkotmányt másodlagosnak tekinti. Sokkal fontosabb, hogy magas legyen a foglalkoztatás, ne legyen tartós munkanélküliség, eredményesebb legyen a következő generáció felnevelése.
Miért járt le az alkotmányos fontosságának kora?
Mert nagyon felgyorsultak a társadalmi, a tudományos és a technikai feltételekben történő változások. Ezekhez a társadalomnak gyorsan kell igazodni. Ezért a rugalmasság fontosabb, mint a sokoldalú mérlegelés.
Én az alkotmánytól elsősorban azt várom el, hogy minél kevesebb párt legyen. Általában kettő, maximum, kivételes esetben három. A hatalmi ágak közül magasan kiemelkedő legyen a parlament. A kétharmados többség könnyen elérhető legyen, ami kizárja a listás szavazatok jelentős hányadát. A hatalmi ágak függetlensége legyen korlátozott. Ne legyen két háza a törvényhozásnak. Törvényhozó csak az lehet, akit a választók közvetlenül megválasztanak.
