Kopátsy Sándor EE 2009-10-12
A NEOLIBERÁLISOK ÉS A GYEREKEK
A közgazdászok még mind nem ismerték fel, hogy a társadalom, az ország jövője a gyerekeken múlik. Ezzel szemben a magyar közvélemény ösztönösen érzi, hogy a rendszerváltás óta folytatott neoliberális gazdaságpolitika a következő generáció sorsát katasztrofális útra vitte. Ott születik nagyon kevés gyerek, ahol a kilátásaik bíztatók, és ott sok, ahol kétségbeejtő. Ez ül rá az oktatási rendszerre, a közbiztonságra, és mindennél jobban a nemzet jövőjére.
Erről évek óta már sokszor írtam.
Most került a kezemben egy felmérés arról, hogyan gondoskodik a társadalom az EU tagországaiban, Norvégiában és Izlandon. A felmérést az angol Gyermekszegénység Elleni Akciócsoport készítette. A felmérés realitását igazolja, hogy a sorrend nagyon hasonló ahhoz, amit az UNICEF jelenté két éve közölt.
A felmérés hát kérdésben állított fel rangsort.
Először nézzük a hét kérdésre adott pontok összessége alapján a rangsort.
Az első hat helyezett a hat skandináv jóléti ország. Ezeket temetik a neoliberális közgazdászok! Ezen országokban magas a költségvetés súlya, a foglalkoztatás, és nivelláltak a jövedelmek. Ötven éve vallom, hogy ahol e három mutató jó. Elég volna, ha a politikusok csak azt nézzék, hogy a három terülten legyenek jók, a többi aztán magától jön. Mi húsz éve ennek éppen az ellenkezőjét erőltetjük. A neoliberális közgazdászok minél kisebb költségvetést, azaz adócsökkentést követelnek, botrányosan alacsony foglalkoztatást tűrnek szótlanul, és munka nélkül járó alamizsnán tartják az ország alsó ötödét. Nagy Britannia az utolsó harmad közepén van. Az Egyesült Államok pedig az UNICEF felmérésen az utolsó harmad másik gazdag országa.
A legfontosabb tanulás máris levonható, hogy a gyermekek sora alakításában a neoliberális politikát folytató gazdag angolszász országok is szegények. A jólétiek pedig biztos jövő elé nézhetnek.
A felmérésben nem szerepel Svájc, de sokat mond, hogy Szlovénia messze megelőz minden nyugati „nagyhatalmat”. Ne is vessük őket össze a közép-európai volt csatlósokkal. Azok között Csehország a mezőny közepén, és a középső harmadban van
Szlovákia. Mi, a többiek az utolsó harmadban. Nálunk is hátrább Románia és Bulgária.
Nagyon sokat mond, hogy a három balti ország közül Észtország, a nagy orosz kisebbsége ellenére a középső harmadban van, a másik kettő az utolsó három helye egyikén. Észtország kulturálisan ugyanis skandináv, akárcsak a finnek, akik a rangsorban az ötödikek. Régi elvem: Mond meg milyen a lakosság viselkedési kultúrája, megmondom a nemzeti jövedelmét. Az észtek, ebben a tekintetben majdnem finnek.
De menjünk sorra az értékelés hét szempontján.
1. Egészség. Az élen a svédek, utolsók a görögök.
2. Szubjektív jólét. Nekem tetszik a fogalom. A gyerekek hogyan látják a helyzetüket a társadalmon belül, a környezetükhöz viszonyítva. Az elsők a hollandok, az utolsók a máltaiak. Régi magyar közmondás: A gyerek, és a bolond mondja meg az igazat.
3. A gyermekek kapcsolatai. Az első Hollandia és az utolsó Franciaország.
4. Anyagi jólét. Az első Izland, az utolsó Lengyelország.
5. Kockázatos viselkedés. (korai szexuális kapcsolat, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás.) Az első Svédország, az utolsó Litvánia.
6. Oktatás. Az első Belgium, az utolsó Románia. Az UNICEF felmérésben is első Belgium, Kanadával.
7. Lakóhely és környezet. Az első Norvégia, és az utolsó Lettország.