Kopátsy Sándor PT 2010-11-19
A TUDOMÁNY TÁMOGATOTTSÁGA A VILÁGBAN
A világ jelenleg mintegy 1.150 milliárd dollárt fordít tudományos kutatásokra. Ennek szerkezete gyorsan változik. Húsz év még a tudomány fejlesztésére fordított kiadások 95 százaléka a fejlett világra jutott. Ma már csak 76 százaléka. Ez következik abból, hogy a Nyugat a takarékosság helyett költekezik, és a gazdasága lassan növekedik. A Távol-Kelet pedig példátlan mértékben megtakarít, és növekszik.
A nemzeti jövedelméből a tudományokra legtöbbet fordító két ország Japán és Dél-Korea, ahol ez a nemzeti jövedelem 3.5, illetve 3.3 százaléka. A növekedés a leggyorsabb Kínában, ahol tizenöt év alatt megkétszereződött.
Az Egyesült Államokban, és az Európai Unióban ez a mutató 2.5, illetve 1.8 százalék, és stagnál.
Az Európai Uniónak a tudományokban elfoglalt súlya csökken, holott ezen a téren kínálkoznak számára a legnagyobb komparatív előnyök. Európa nyugati fele csak a tudományokban lehetne előnyös helyzetben. Az erőforrásai, a politikai, gazdasági tagoltsága hátrányban van, mind Észak-Amerikával, mind a Távol-Kelettel szemben. Az utóbbi ráadásul, sokkal többet dolgozik, és megtakarít. Az EU csak a tudományok területén tudna komparatív előnyt szerezni.
Elég volna arra gondolni, hogy hol volnánk, ha az EU a pénzének többségét nem a mezőgazdaság dotációjára, hanem a tudomány fejlesztésére költötte volna.
