Kopátsy Sándor EP 2010-11-11
A „kötelező” magán nyugdíjpénztár szélhámosság
A címet a liberális, tőkés jelzővel egészíteném ki. Ezt nem csak most mondom, hanem attól kezdve, hogy ezek bevezetését Bokros Lajos a Horn-kormány pénzügyminisztere felvetette, majd utóda, Békesi László bevezette. Ezzel telt be nálam a pohár a szoclib koalícióval szemben. Ekkor határoztam el, hogy Matolcsyval közösen, segítem a Fideszt abban, hogy a szoclib koalíciót balról megelőzze.
Örömmel vettem a hírt, hogy a kötelező magány nyugdíjpénztárak tizenhárom éves dicstelen szereplésének igyekszik véget vetni a Fidesz kormány.
Előre láttam, hogy a magán nyugdíjpénztárak csak a magas jövedelmű kisebbséget érdeklik, azokat sem olyan nagyon, hogy öreg korukban nem a saját felhalmozott vagyonukból, hanem a viszonylag magas nyugdíjukból akarnának megélni. Nekik ez a legrosszabbra is felkészülve, biztonsági övet jelent. A magán nyugdíjpénztárak kötelezővé tétele azonban a tőkések bűne.
Az öregkori gondoskodás a társadalom, és nem tőkepiac feladata. Atársadalomnakazokról is gondoskodni kell, akik nem szerezek nyugdíjjogosultságot. Természetesen, az öregekről való társadalmi gondoskodásban szerepe legyen annak is, ki, milyen mértékben járult hozzá ehhez munkás évei során.
Az mér egyéni véleményem, hogy egyre inkább át kell téríteni az öregkori ellátás differenciáltságát arra is, hogy ki hogyan vett részt a következő generáció felnevelésében, hány gyermeket, és azokat milyen szinten nevelte fel. A hatékony gyermeknevelésben való részvétel ugyanis, már ma is, és a jövőben egyre inkább, az elsődleges állampolgári feladat lesz.
Az öregkori ellátást tehát egyre kevésbé szabad a befizetett járadék nagyságához, és annak a tőkepiacon forgatott hatékonyságához kötni.
Mára a liberális politika élharcosai, köztük a kötelező magán nyugdíjpénztárak két bajnoka, Bokros és Békesi kiesett a politikai hatalomból, Gyurcsány marad a szoclib erők vezére, aki a magánpénztárak kötelezőségének, ezzel jelentőségének felszámolása felé tett kormánylépést a dolgozók pénzének ellopásaként tálalja.
Ha a dolgozóakt valaki meglopta, az a szoclib koalíció volt. Elég megnézni, hogyan lopták meg ezek az urak a dolgozók befizetett pénzét. Az elmúlt tizenhárom év alatt a nyugdíjpénztárakra bízott pénz nem hozott reáljövedelmet. Ennek bűnét jól jellemzi, hogy az államkötvények vásárlása ez idő alatt 3 százalék reálkamatot hozott.
Mennyivel jobban járt volna mind az állam, mind a magán nyugdíjpénztárba kényszerült dolgozó, ha a járadék az állam kasszájába folyik, és nem kell államkötvények kibocsátásával pótolni ezt az összeget. Nincsen adatom, de az államkötvények után nemcsak kamatot kell fizetni, hanem a kibocsátás is költséggel jár.
Azt, hogy a kötelező magánpénztárak bűnös pazarlást jelentenek, igazolja, hogy a már bukásra ítélt a szoclib koalíciót levezető Bajnai kormány 2010 januárjában a magánpénztáraknál majd jelentkező hiányra állami garanciát biztosított. Vagyis a tőkepiac játszhasson a dolgozók nyugdíjalapjával, a kockázatot azonban vállalja a társadalom.
A kötelező magán nyugdíjpénztári rendszer apostolai messzebbre láttak, amikor felfedezték mire is jó nekik, ha a nyugdíjasok saját és munkaadói befizetései is a tőkepiacra kerülnek. Ez igen jelentős mértékben megnöveli az értékpapírok, a részvények iránti keresletet, ezzel azok árát.
Az Egyesült Államokban a vállalati részvények kétötöde a nyugdíjalapok tulajdonában van. Ha a nyugdíjalapba történő befizetés az államhoz folyt volna be, hiszen a felelősség az államé, akkor a részvények árfolyama sokkal alacsonyabb volna. Sokkal szegényebb lenne a tőkésosztály. A liberális közgazdaságtan ugyanis az orránál fogva vezette a dolgozókat.
Ezt csak a liberalizmus apostolai tudták. Ezért szedték rá a két naiv államot, Argentínát, és Magyarországot a magánpénztárak az általános kötelezővé tételére, és számos országot a két lábon álló nyugdíjrendszerre.
Nem a mostani kormány lopja el a dolgozók pénzét, hanem a szoclib koalíció vezette be a lopást 1997-ben.
Mindezt nem csak ma látom, de a bevezetés előtt is láttam. Az Országos Nyugdíjönkormányzat elnökségének tagjaként, annak idején jegyzőkönyvekben rögzítettem.
