Kopátsy Sándor EE 2010-10-22
A FELEMELKEDÉS FELTÉTELE A FOGLALKOZTATÁS
Vén fejjel két okból vállaltam el e sorozatban való részételt. Egyrészt, mert jó ideje szinte csak írásban közöltem a gondolataimat, másrészt, mert jelenleg a foglalkoztatásban látom a legsürgősebb feladatot. Ami ebben az irányban történhet, annak lelkes híve vagyok.
A rendszerváltás előtt azért kellett harcolni, hogy teremtünk minimális munkanélküliséget, most azért, hogy felszámoljuk a társadalmi, gazdasági és pénzügyi válságba sodró munkátlanságot. A rendszerváltás előtt túlfoglalkoztatás volt, amit békeidőben nem ismertek a demokráciák, utána pedig, a 27 EU ország között, nálunk a legalacsonyabb a munkaképes korosztályok munkára fogottsága. Akkor a hivatalos politikai annak a hátrányait nem volt hajlandó tudomásul venni, a rendszerváltás óta folytatott politika pedig azt nem veszi tudomásul, hogy minden bajunk gyökere az alul foglalkoztatás. Először, a Fidesz programjában merült fel, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet kell teremteni. Az, hogy ezzel nem lehet tíz évig várni, és hogyan lehet megoldani, fel sem vetült. Még az sem tisztázódott, hogy ezt az egymilliót az alacsonyan képzett vidéki lakosság, főleg a cigányság számára kell létrehozni, és nem lehet tíz évben gondolkodni, hanem azonnal hozzá kell látni.
Előtte a tőkefelhalmozás volt az elsődleges, jelenleg azonban a minél jobb munkaerő termelése lett az
Új közgazdaságtanra van szükség.
A közgazdaságtan még mindig a tőkés osztálytársadalom feltételei alapján állítja fel a követelményeit. Nem veszi tudomásul, hogy azok a tudományos és technikai forradalom győzelme, és a népességnövekedés leállása után, egészen mások lettek.
Előtte a tőkefelhalmozás volt az elsődleges, jelenleg azonban a minél jobb munkaerő termelése lett az.
Egyelőre látványos fejlődést csak azok az országok értek el, amelyekben a lakosság viselkedését Nyugaton a puritanizmus, a Távol-Keleten a konfuciánus viselkedés jellemzi. Mi jellemzi ezt a két viselkedési módot. Szorgalom, beosztás, fegyelem, rend, tisztaság, törvénytisztelet.
Hol ilyenek az emberek?
Csak ott, ahol magas a foglalkoztatás, ahol a lakosság magas százaléka nem önellátó, hanem részt vesz a társadalmi munkamegosztásban. A jelenkor által igényelt minőségű munkaerő csak ott alakul ki, ahol nagy a munkára fogottság. Aki tartósan kívül reked a társadalmi munkamegosztáson, nem lesz, nem is lehet hasznos állampolgár. Erről azonban a közgazdaságtudomány nem vesz tudomást. A liberális közgazdaságtan azt hirdeti, hogy aki nem termel a munkával járó költségnél nagyobb értéket, az ne is dolgozzon. Ezzel szemben, aki tartósan nem dolgozik, kártékonnyá válik. Az elemi logikai szabályt sért, aki a tartós munkanélkülit összevonja a rövid ideig munkanélkülivel. Az előbbi negatív, az utóbbi pozitív társadalmi jelenség. A hosszú munkátlanság szakmai és erkölcsi tekintetben leértékeli az érieteket, a rövid ideig tartó pedig javítja.
Csak a társadalmi munkába beszervezett munkaerő viselkedése alakul az elvároknak megfelelő irányba, a tartós munkátlanság ellenben az ellenkező irányba hat.
Ahol jó a munkaerő minősége, oda meg a tőke, ott biztosítva van az átlagosnál gyorsabb fejlődés. De van egy további előfeltétel is. A leálló, legfeljebb nagyon lassú népszaporulat.
A JELENKOR DEMOGRÁFIAI ELVÁRÁSA.
Ezt a további feltételt máig nem fel a tudomány. Csak ott történhet átlagnál gyorsabb fejlődés, ahol nem szaporodik a lakosság. Az elmúlt hatvan évben csak olyan országokban növekedett az egy laksora jutó jövedelem, vagyon, iskolázottság, ahol a népesség nem, vagy nagyon lassan növekedett. Még a demográfusok sem merik kimondani, hogy nincs olyan gyorsan fejlődő ország, ahol a lakosság belső, nem bevándorlásból fakadó növekedése meghaladta az egy százalékot. Olyan ország is csak a nagyon ritka lakosságúak között van, amelyikben a bevándorlásból származó növekedéssel együtt elérte volna az évi egy százalékot.
Még inkább egyértelmű az ellenpélda. Miden olyan országban nem, vagy az átlagnál is sokkal lassabban nő az egy laksora jutó jövedelem, ahol a népesség gyorsan nő. Ezzel nekünk nem kell számolni. Azzal annál inkább, hogy a következő generáció számánál sokkal fontosabb annak a minősége. A jelenkori társadalomban nem elég, hogy nem nő a népesség, ha annak nem javul a minősége.
Hiba jelzi egyértelműen a piac, hogy a jó minőségű munkaerőben még ott is hiány van, ahol nagy a munkanélküliség, a demográfusok a következő nemzedéket darabban számolják, a társadalom a felnevelésüket darabra támogatja. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy a felnevelés minősége sokkal fontosabb, mint a felnevelek száma.
Máig nem jutottunk el odáig, hogy elfogadjuk azt a tényt, hogy a bolsevik megszállás alatt eltöltött évtizedek óriási pozitívuma volt, hogy munka fogta az ország lakosságát. A rendszerváltásnak pedig az volt a legnagyobb bűne, hogy a munkaerő alsó negyedét, döntően a falusi lakosságot, azon belül a cigányságot kizártuk a társadalmi munkamegosztásból. Azok a nehézségek, amivel jelenleg szembe találkozunk, döntően e réteg munkátlanságából fakadnak.
A közgazdaságtan csak azt a munkát értékeli, ami a munkaadónak is jövedelmet hoz, de azzal nem számol, hogy a munkátlanság mekkora társadalomromboló erő.
Ezért örültem annak, hogy a Fidesz programjában már szerepelt, hogy tíz éven belül egymillió új munkahelyet kell teremteni. Már ennek a feladatnak a kimondása is csoda a rendszerváltást követően, erre is húsz évig várni kellett.
Meggyőződésem szerint, az új munkahelyeket csak a belterjes, kertészkedő, öntözéses mezőgazdaság, és az idegenfogalom lesz képes megteremteni. Azt is hozzáteszem, hogy a többségét a mezőgazdaság. Az is csak akkor, ha ennek érdekében újra megnyitjuk a keleti, gyakorlatilag az orosz piacot.
Miért e két ágazatot látom elsődlegesnek a foglalkoztatás szempontjából?
Mert Magyarországnak két jelentős ágazatban van komparatív előnyünk.
- Az EU 27 országa között csak a magyar alföld olyan kontinentális éghajlatú térsége, ahol a zöldségnek, gyümölcsnek aromája, a virágnak illata, és mindegyiknek nagyobb eltartó képessége van, ahol az apró magvak minősége a legjobb. Ráadásul az önöző víz is felhasználhatónál bőségesebb mennyiségben folyik át az országon.
- A viszonylagos szegénységünk következtében minden olyan egészségügyi szolgáltatásban, amihez nem kell sok orvos, olcsók vagyunk. Az orvostudomány és a gyógyszeripar forradalma elterelte a figyelmet arról a tényről, hogy a lakosság egészégi állapota elsősorban az egészséges életmódon múlik.
A BELTERJES MEZŐGZDASÁG
Hasonló címen jelent meg Szűcs László egy mezőgazdasági szövetkezet elnökének írása. Örömmel olvastam. Az én elképzelésemnek csak az útja más.
Elöljáróban annyit.
A népi írókon, majd pártjukon váltam felnőtté. Ezért minden a favak világával foglalkozó írás örömmel látok. Valamikor a falvak, és a mezőgazdaság jövője egyet jelentett. Az elmúlt hatvan évben azonban, a mezőgazdaság is átesett a maga technikai forradalmán. Magyarországon, második világháború végén az élelmiszerek, és mezőgazdasági nyersanyagok termelése kötötte le a munkaerő nagyobbik felét. Ma már, a belső igények kielégítésére, elég volna a munkaerő huszada is. Ráadásul, az élelmiszerek egyre nagyobb hányada importból jön, holott a természeti adottságaink, és a lakosságunk agrárkultúrája azt jelenti, hogy jelentős exportegyenleg volna a realitás. Nem annyira azokban a termékekben, amelyeket jelenleg a külterjesen gazdálkodó nagyüzemek termelnek, hanem a mezőgazdasági kertészetben, amihez páratlan adottságaink vannak.
Az EU 27 országai között nekünk vannak erre a legjobb adottságaink.
- Olyan kontinentális éghajlatunk, ami a zöldségek, gyümölcsök zamatát, az apró magvak minőségét biztosítja.
- Nekünk van olyan jelentős homokos térségünk, aminek közelségében bőséges vízfolyás van.
- A magyar mezőgazdasági kultúránk is megvan az adottságokhoz.
Ennek hasznosítása érdekében, ki kell építeni az alföldi homokos területek csöves vízellátását.
A tervek első lépéseként a kormánynak biztosítani kell a keleti, elsősorban az orosz piacot.
A magyar agrárpolitikusok máig nem mondták ki, hogy a szocialista mezőgazdaságunk sikerének alapja a szovjet piac volt. Ennek visszaállítása nélkül nem szabad nagyarányú önözéses tervekbe fogni.
A Duna-Tisza Köz öntözését a korábbi tervekkel ellentétben nem csatornákkal, hanem csövekkel kell megoldani. Ennek számos előnye van.
1. A csővezetéken éjszakai árammal lehet felnyomni a vizet az egy napi igényt kielégítő tárolókba. Ehhez a Paksi Erőmű éjszakai kapacitása bőven elegendő. Ezekből, szintén csöveken, lehet, gravitációsan leereszteni a vizet.
2. A csővezetékes ellátás nem igényel műtárgyakat, nem jár szivárgási, és tolvajlási veszteségekkel. Egyserű a felhasznált mennyiség ellenőrzése.
3. A szükséges ellátási hálózat gyorsan kiépíthető, és azonnal üzemeltethető.
4. A szükséges csövek Oroszországtól, ellenszállításokért beszerezhetők.
5. Az önözéses gazdálkodásban jártas országok számára, hosszú lejáratú bérleményként területet kell biztosítani. Holland, kaliforniai, izraeli vállalkozókra gondolok. Őket vonnám be a hálózat kiépítésnek, és üzemeltetésnek tervezésébe is.
6. Az öntözéses zöldség- és gyümölcstermelés a legalkalmasabb arra, hogy a munkára magas hányadban betanított munkaerőt lehessen foglalkoztatni. Az egymillió új munkahelyre ugyanis, nagy többségében ilyen munkaerő jelentkezik. A rendszerváltás során munkahelyet vesztettek döntő többsége képzetlen falusi lakos.
Az önözéses mezőgazdaság gyors, és nagyméretű beindítása csak az orosz piac előzetes megszerzése esetén reális.
EGÉSZSÉGTURIZMUS
Fogászat.
Elég megnézni, hogy tízezer lakosra hány fogorvos jut, a rangsort magasan Sopron vezeti. Talán semmiben nincs akkora komparatív költségelőnyünk, mint ebben a szakmában. A magyar fogorvosok minősége világszínvonalú, az ennek megfelelő technikai felszerelés költsége lehetővé teszi, hogy a fogorvosok egyre szélesebb hányada megengedheti magának, hogy korszerűen felszerelje rendelőintézetét. De ebben a bankrendszer, és az állam is szerepet vállalhatna.
Ehhez a szolgáltatáshoz nem kell a költséges kórház szállodai háttér. A páciens nem szorul állandó orvosi felügyeletre.
Sem a magyar állam, sem a magyar bankrendszer még nem ismerte fel, hogy ez a szakma nemcsak óriási komparatív előnyt élvez, hanem megteremti a hiteltörlesztés forrását is.
Fogyókúra.
A jelenkorban, az anyagiak miatti élelemhiányt nem ismerő társadalmakban a legnagyobb, legjobban károsító, és legdrágább népbetegség a túlsúlyosság. Fajunk korábbi évezrediben a legnagyobb halálok, a szegénységből és az ebből fakadó gyenge táplálkozásból fakadt. Ráadásul a lakosság 95 százaléka erejét meghaladó fizikai munkát végzett.
A szállodaipar kevés egészségügyi szakemberrel, egyetlen félállású orvossal, erre szakosodott szakáccsal, kondicionáló teremmel, levezetheti a fogyókúrás üdülést. Ez a profil nagyon megfelel a vidéki erdős vidéki szállodáknak, ahol a kirándulás, gombaszedés jó alkalom a családdal, társasággal közös, kellő testmozgásra. Ezzel próbálkozik jelenleg a Bakony Hotel.
Saját tapasztatom szerint a reuma ellen a száraz levegő kiváló gyógyszer. A második világháborúban szerzett reumám több re elmulasztotta a 60-a években, egy Dél-Olaszországban, majd a 80-as években, egy Ausztráliában töltött tél. Ezért képzelem el, hogy a skandináv népeknek az alföldi melegvizes fürdők, és száraz levegő, megfelelő orvosi szolgálattal kiegészítve, gyógyulást ígérhet.
Külön szeretném megemlíteni annak lehetőségét, hogy a nyugat-európai egészségbiztosítókkal is lehetne szerződéseket kötni. Ők is jól járnának.
De mindez már nem a közgazdász feladata. Az egészségügyi szakmának kellene
Kidolgozni a feltételeket, az államnak, és a bankoknak pedig forrásokat biztosítani.
Koromra való tekintettel, én boldog leszek, ha már azt láthatom, hogy jó irányban indulunk el a magasabb foglalkoztatás felé.
