Kopátsy Sándor PE 2010-09-03
CIGÁNYKÉRDÉS
Az rendszerváltást követő húsz év egyik minket is súlyosan érintő problémája a cigánykérdés. A cigányságot szinte teljesen kizártuk a társadalmi munkamegosztásból, és tétlenül nézzük a lezüllésüket és a nagyon gyors szaporodásukat.
Történelmük egyik legnagyobb, az utóbbi szász évben a legnagyobb bűnének tartom az ország etnikai összetételének deformálását. A két húzó etnikumot, a zsidót és a svábot, kiirtottuk, kitelepítettük, elüldöztük, utána a legnehezebben beépíthető etnikumot, a cigányságot kizártuk a társadalmi munkamegosztásból és alamizsnán tartjuk, ugyanakkor a gyors szaporodásukat közömbösen bámuljuk.
Az ország ilyen etnikai deformálása még évszázadok múlva is vissza fog húzni bennünket.
A zsidóság üldözése, jogaiktól és vagyonuktól való megfosztás, majd a deportálása nemcsak a két háború közti úri társadalom, de az egész nemzet bűne. Ezzel máig nem néztünk illő módon szembe. Nemcsak iszonyú bűn volt, hanem iszonyú kárral is jár.
A svábok kitelepítésért már a háború utáni politika a felelős. Ezt sem tártuk fel őszintén.
A cigányság elleni bűnünk új keletű, azért döntően a rendszerváltás a felelős.
El kell ismerni, hogy mindhárom bűn térségünk minden népének bűne. Ez azonban nem csökkenti az általunk elkövetettekért való felelősség vállalást. Erről azonban mélyen hallgatunk.
Még ott sem tartunk, nemcsak mi, de a többi érintett sem, hogy legalább tisztességesen felmérnénk a problémát. Ezt jó illusztrálja egy statisztika, amiben Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Románia, Görögország és Törökország cigány lakosságának a számáról közölnek adatokat.
Megdöbbentő, hogy minden országban két adat szerepel. A hivatalos, és a becsült számuk. Általában a hivatalos számuk fele a becsültnek. A letagadásban mi vezetünk, nálunk csak a becsültnek harmad a hivatalos. Az én becslésem az itt közöltnél is lényegesen magasabb.
Nem tudok arról, hogy az említett országokban nálunk jobban törődnének a cigánysággal, pedig mi sem teszünk az érdekükben szinte semmit.
Az első teendő a munkára fogásuk lenne, de ezért senki sem tesz semmit.
A szélsőjobb munkatábort javasol.
A szoclib pártok pedig emberi jogokat.
A jelenlegi kormány legalább büntet. Ez sem ér többet, mint a közvélemény megnyugtatását.
