Kopátsy Sándor ET 2010-07-06
A NYUGAT TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA
A kis Európa nyugati fele az elmúlt bő ezer évben kiforgatta a sarkaiból a világot, létrehozta a tudományos és technikai forradalmat, fajunk történetének legnagyobb minőségi változását. Indokolt volna ennek okait feltárni.
Ezzel illusztrálni akarom történelemfelfogásokat is. Meggyőződésem szerint érhetőbbé válna a múlt megértése is.
Minek köszönhette Nyugat-Európa a páratlan sikerét?
1. Földrajzi adottságai példátlanul jól megfeleltek annak, hogy a természetes csapadékra épülő földművelő és állattartó társadalom legyen. A Golf-áramnak köszönhetően viszonylag enyhe tele lehetővé tette, hogy a Közel-Kelet két gabonája, a búza és az árpa, télállóvá válhasson. Ezért lehettek az itt élő népek képesek arra, hogy a mediterrán civilizációtól átvehesse a stafétabotot.
A történészek alig hangsúlyozzák, hogy Nyugat-Európa éghajlata tette lehetővé, hogy itt alakulhatott ki először a növénytermelést és az állattartást összefonó, a természetes csapadékra épült földművelés, ami olyan eltartó képességet ért el, ami biztosítani tudta a magas-kultúrát eltartó urbanizációt, a növényi és állati eredetű táplálékok, vagyis a komplex táplálkozást.
2. Európa nyugati fele olyan tagolt, hogy a kultúra egészét uraló, egységes nyelv, állami és gazdasági szervezet nem alakulhatott ki. Az utóbbi ezer, különösen ötszáz év eredményeinek feltétele volt a versengő kultúrákra, térségekre, államokra tagoltság. Ez ma már inkább hátrány, de az óceánok meghódításában, az iparosításban a verseny volt a motor. Ma már nem az, de az volt ötszáz éven át.
Ezt a problémát kívánja kezelni az Európai Unió. De ez nem fog olyan könnyen menni, ahogyan arra szükség lenne.
3. A történészek sem hangsúlyozzák eléggé a középkori Nyugat legnagyobb találmányát, a kiscsaládos jobbágyrendszert. Már több alkalommal kifejtettem, hogy minden osztálytársadalom elsődleges feladata a túlnépesedés megakadályozása volt. Ez zseniális, a kultúrák történetében egyetlen, a túlnépesedést fékező mechanizmus volt. A kiscsaládos jobbágytelkekre bontott nagybirtokrendszer, amiben a jobbágytelkek üzemletetői kiscsaládok voltak, mintegy felére csökkentette a szülőkorú nők szüléseinek számát. Ebben a földbirtokos feladatává vált a népszaporulat fékezése, Csak annyi kiscsalád létrejöttét engedélyezte, amennyi telke volt. Érdekével ellenkezett, hogy a telkei számát azzal növelje, hogy birtokát több, kisebb telkekre osztja.
Abból, hogy adott volt a jobbágytelkek száma, következett, hogy a népesség növekedése esetén kitolódott a házasságkötés. Ennek ugyanis előfeltétele volt, hogy a házaspárra várjon egy megüresedett jobbágytelek. A keresztény egyház csak azt a házasságot kötötte meg, a melyik mögött már volt szabad jobbágytelek. Az egyházi házasság nélkül szült gyermekeket az egyház nem fogadta be, nem keresztelte meg, nem temette el. Ennek lett a következménye, hogy a házasságok mintegy tíz évvel a nemi érettség utánra tolódtak. Ezzel a legtermékenyebb tíz év, három, négy szülése kimaradt. Az egy anyára jutó szülések száma a fele volt, mint a világ összes többi kultúrájában. Ennek következtében csak fele annyi közvetlen és közvetett halálok létrehozása maradt a nyugat-európai társadalomra, mint a kor minden más, a több generációs nagycsaládosra. Ez volt fajunk legsikeresebb demográfiai szabályozó rendszere. Ennek ellenére még a történészek is alig veszik tudomásul, pedig ez volt a későbbi sikerek egyik feltétele.
4. A Golf-áramnak, és a nagyon tagolt, sok folyó rendszerének köszönhető, hogy az óceánok meghódítására itt került sor. Az óceánok meghódításának ideális útja volt a hajózás történetének lépcsősora. A lassú folyású Nílus után megoldható feladat volt előbb a Földközi Tenger keleti medencéje, utána a kevésbé tagolt keleti medence. Ezt követte az Atlanti óceán, aminek nyugati partjairól induló hajókat könnyen hazahozta a Golf-árammal jövő nyugati szél. Ráadásul ez a hajózási iskolát nem egy óriási birodalom szervezte, hanem sok kis kikötőváros közti verseny.
Máig talányként kezelik a történészek Kína miért nem gyarmatosított, amikor létrehozta az európai államok óceánjáró flottájának többszörös flottáját. Azért, mert egyrészt az a világ legnépesebb államának a flottája volt, másrészt, mert az államnak nem volt külső forrásokra szüksége.
5. A Nyugat sikerében nagy szerepe volt a kereszténység modernizációinak,
- Szent Pál a zsidó Krisztus tanítását adaptálta a görög-római kultúrához. Belecsempészett sok rejtett több istenhitet, amihez a krisztusi tanításnak semmi köze nem volt, de ezzel a görög-római kultúra városlakó polgárai és katonái számára elfogadhatóvá vált.
- A Szent Patrik kereszténységét hirdető ír térítők a nyugat-európai agrártechnikai forradalom hatására kibontakozó feudális társadalom igényéhez szabták, a földműves nép vallásává tették az urbánus vallást.
- A reformáció prófétái, Husz, Luther, Kálvin, a puritán népek vallásává reformálta a kereszténységet.
Annak ellenére, hogy véleményem szerint, nem a reformáció nevelte puritánokká Nyugat-Európa lakosságát, hanem az, mivel puritán volt, megerősödve, jobban a testére szabott kereszténységet hozott létre.
Azt, hogy mit köszönhet Európa a reformációnak, jól illusztrálja a két Amerika. Messze előbbre jutott az a rész, ahova a puritánok telepedtek, mint ahol a mediterránok rendezkedtek be.
5. A Nyugat páratlan sikerének fontos feltétele az is, hogy élettere megtízszereződött. Fajunk történetében példátlan, hogy alig pár évszázad alatt egy magas-kultúra élettere megtízszereződhet. Még arra sem találunk példát, hogy egy kultúra a másik rovására sikerrel terjeszkedhetett volna. A sikertelennek is csak egyetlen példája van, amikor Oroszország megszállta Szibériát. De ezzel alig többet nyert, mint lakatlan területet, hiszen nem volt, és a belátható jövőben sem lesz képes betelepíteni. Fogyó népessége számára e térség kimeríthetetlen nyersanyagforrásai valamivel jobb életet biztosítanak.
Európa nyugati felének élete egészen másképpen, sokkal kevésbé sikeresen alakul, ha nem integrálja magához a két Amerikát. Nyugat-Európa éppen akkor jutott a gyakorlatilag alig lakott, a bevándorlókkal szemben védetlen kontinensekhez, amikor a túlnépesedési nyomás a legnagyobb lett volna.
Mit jelentett az újvilágban való berendezkedés, és annak hasznosítása?
-. A leginkább elfogadott, felismert előnyt a kivándorlás lehetősége jelentette. A másutt már említett kiscsaládos rendszer népességkorlátozó szerepe a jobbágyrendszerrel megszűnt. A születések száma megugrott. A polgári társadalmaknak kellett átvennie a túlnépesedést féken tartásának teljes terhét. Ha nincs kivándorlás több tízmillióval nagyobb lakosság eltartását, illetve elpusztítását kellett volna megoldani a nyugat-európai társadalmaknak. Mint közgazdász, csak azt vetem fel, mennyivel nagyobb lett volna a munkaerő túlkínálata, sokkal alacsonyabbak a bérek, nagyobb a kizsákmányolás, ha nincs kivándorlás.
-. Szinte a nyomát sem látom annak, hogy a történészek ismerik a behozott kultúrnövények történelemformáló hatását. Márpedig a burgonya, a kukorica, a bab, a paradicsom meghonosítása közel megkétszerezte Európa területének népességeltartó képességét. Az utóbbi százötven évben pedig a két Amerikából és Ausztráliából importált termékek járultak hozzá Nyugat-Európa lakosságának élelmezéshez.
Csupán a burgonyatermelés hatása is történelemformáló volt. Elsősorban annak volt köszönhető az Alpoktól északra élő lakosság számnak tapasztalt növekedése. Ha nem lett volna burgonya, harmadával kevesebb lenne az angolszászok, a germánok és a keleti szlávok száma az európai latin népekhez viszonyítva.
Könnyű elképzelni, hogy az amerikai és ausztrál gabona, hús, gyapot, cukor, stb. nélkül mennyivel drágábbak lettek volna a mezőgazdasági terméke, az élelmezés.
Ennyi is elég ahhoz, hogy mennyivel más, főleg mennyivel lassabb lett volna Nyugat-Európa társadalmi és gazdasági fejlődése.
