Kopátsy Sándor PP 2010 04 23
HATÉKONY BERUHÁZÁS A VAGYONVÉDELEM
A rendszerváltás bűnei között mihamarabb rendezendő, a kisemberek vagyonbiztonságának visszaállítása.
Ennek elsődleges feltétele a leszakadt rétegek, mindenek előtt a cigányság, munkára fogása. Ez azonban több éves feladat. Vannak azonban gyorsan megtehető lépések is.
Ezek közül sorolok fel néhányat.
I.
A TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉG ELVISELHETETLENÜL DRÁGA.
Tudatosítani kell a közvéleménnyel, hogy a tartós munkanélküliség nemcsak elviselhetetlenül drága, de elviselhetetlen erkölcsi kárt is okoz.
A rendszerváltást olyan liberális közgazdászok bonyolították le, akik csak azt látták, hogy a Kádár-rendszerben olyanok is munkát találtak, akik nem termelték ki a foglalkoztatásukkal járó költségeket, tehát a munkaadó vállaltuk számára veszteséget okoztak. Kiadták tehát a jelszót: Minden veszteséges vállaltot le kell állítani. Ennek következtében másfélmillió olyan munkaerő vesztette el az állását, akik nagy többsége nem talált, jelentős hányaduk nem is keresett munkát.
A pénzügyi egyensúly oldaláról bizonyítsuk, hogy a jelentős nagyságú, tartós munkanélküliség, ami természetszerűen a munkaerő alsó minőségi harmadát érinti, mellette eleve nem lehet biztosítani a tartós pénzügyi egyensúlyt.
A rendszerváltás során leépített veszteséges vállalatok között nem találtam olyant, aminek leállításával a nem romlott a költségvetés. Ez egyszerű módon megállapítható. A vállalti veszteséggel kell szembeállítani a vállalat költségvetési befizetéseit, adót, vámot, bérjárulékot, valamint az elbocsátott munkaerőnek fizetendő segélyeket. Ezek összege mindenütt költségvetési romlást eredményezett.
Ez nem jelenti azt, hogy a leállított vállaltoknál nem voltak olyan alkalmazottak, akik egyedi estében nem volt indokolt az elbocsátás, de ezek száma a másfélmilliónak a tizedét sem tehették ki.
Ebből az következik, hogy a csak pénzt látó liberális közgazdászok szerint sem másfélmillióval, hanem legfeljebb százezerrel lett volna indokolt csökkenteni a foglalkoztatást.
Ezt máig nem merte kimondani még a magát baloldalinak tartó MSZP sem.
Pedig a társadalmi érdek ennél is szigorúbb a foglalkoztatás tekintetében. A tartós munkanélküliség ugyanis nemcsak pénzügyi, hanem óriási erkölcsi kárt okoz. Elég volna megnézni, hogy az alacsonyan képzett, tartósan munkanélküliek körében egyrészt mekkora a minőségi, szakmai amortizáció, és milyen magas a törvénysértők aránya. De nem kell számolni ahhoz, hogy felmérjük mekkora kárt okozott a rendszerváltással járó másfélmilliós munkanélküliség a kisemberek vagyonbiztonságában.
A botrányosan alacsony foglalkoztatás által okozott történelmi kár a legnagyobb.
a. A liberális SZDSZ letűnt a politikai térképről. Az ország közvéleménye hisztérikusan liberális ellenes lett. Az elmúlt húsz év társadalmi veszteségeiért elsősorban felelős politikai erők eltűntek, illetve másodlagosakká váltak.
b. A szélsőjobb példátlanul megerősödött. Magyarország történetében még nem fordult elő, hogy a szélsőjobb, külső erők támogatása nélkül, olyan erős lett volna, mint jelenleg.
Annak ellenére, hogy minden társadalomban, tehát nálunk is vannak szélsőséges erők, ezek jelenlegi mérete mégis két alapon áll. Egyrészt a cigányság munkanélküli eltartásán, az ebből fakadó erkölcsi leromlásán, másrészt a magyar közvélemény befogadó képességét messze meghaladó liberális politikán. Ha nem lesz krónikus cigánymunkátlanság, nem lesz ekkora cigánybűnözés, valamint megszűnik a melegek hangos dicsőítése, a Jobbik visszaesik a parlamenti küszöb alá.
A jobbik előretöréséhez a lendületet ugyanis azok adják, akiknek a legtöbb okuk volna félni tőlük.
II.
A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÉRZETE NAGY ÉRTÉK
Általános törvény, hogy ahol magas a tartós munkanélküliség, ott magas a bűnözés, ahol magas a bűnözés, ott rossz a lakosság közérzete. Az pedig sokba kerül.
Kaliforniában készült egy felmérés, hogy egy rablás a társadalomnak közel annyiba kerül, mint egy munkás tízévi, egy lopás csak egyévi bérnek megfelelő költséget okoz. Ezt nyilván a most leváltott szoclib koalíció illetékesei is sejtették, amikor azt a törvényt hozták, hogy a húszezer forintnál kisebb lopás, károkozás nem üldözendő. Ezek az illetékesek annyira ostobák voltak, hogy nem tudták, hogy milyen drága lesz nekik, ha ilyen törvényt hoznak. A bűnösök helyett őket zavarják el.
Az is kiderült, hogy a legjobb befektetés a bűnözés elleni védelem. Évente hússzorosa a megtérülés. Igaz, hogy a megtérülés döntő többsége nem azoknál jelentkezik, akik a költségeit fizették. Hacsak nem az állam az elhárító. Az állam butaságát azzal is jól lehet mérni, hogy mennyire szabadul el a bűnözés. Ezt a felmérést a jelenlegi választás is meghozta. Sokba fog ez a vereség nekik kerülni.
Nem fog a lakosság sokáig olyan pártot a hatalom élén megtűni, amelyik nem gondoskodik a többség vagyonvédelméről.
A jelenleg hazánkban egymillió olyan család van, ahol a családfő húsz éve nem dolgozott. E családfőket, munkaképes korú fiatalokat ma már nem lehet a munkaerőpiacon általános feltételek között visszahozni a munkaviszony világába. Ezek foglalkoztatásának olyankönnyített feltételeket kelltörvényesen teremteni, amivel munkára lesznek fogva. Ezek a jelen viszonyok között sokkal többe kerülnek a társadalomnak, mint amennyi a bérük lenne. Ezért, bármibe kerül, foglalkoztatni kell őket. Ehhez egyetlen módszer nem elég, számos módszerrel kell próbálkozni.
1. Ez az egymillió embert külön igazolvánnyal kell ellátni, ami megkülönböztetett foglalkoztatási feltételt, kedvezményt jelent. A munkaadókat kell osztályozni abban, hogy az ilyen munkaerőt milyen kedvezménnyel alkalmazhatja.
- Legyenek olyan vállalatok, amelyek ezek után nem fizetnek bérjárulékot. Ez a kedvezmény, természetesen nem lehet általános, mert ezzel a jelenleg is foglalkoztatottak első ötödét szorítanák ki a munkaerőpiacról. De kaphat ilyen kedvezményt olyan vállalt, amelyik nagyon alacsony foglalkoztatású körzetben működik.
- Az önkormányzatok pályázhatnak olyan feladatokra, amelyek a munkaerő minőségével szemben alacsony igényűek, és csak ilyen igazolvánnyal rendelkezőket foglalkoztatnak. Ezek olyan munkát végezzenek, amihez az önkormányzatnak csak a vezetőt, az irányítókat kell biztosítani.
- Legyen lehetőség arra, hogy csak ilyen igazolványos munkaerőből álló szövetkezetek, kft alakulhassanak. El kell hinni, hogy a tartós munkanélküliek önmagukban is képesek lehetnek arra, hogy ilyen szervezeteket működtessenek. Ezek irányítására az állam által fizetett tanácsadót kell biztosítani.
Erre két példát fogok a végén leírni. Az egyik egy halastó építését, és üzemeltetését szolgáló szövetkezet, a másik egy kiskertes övezet vagyonvédelmét ellátó kft.
- Az igazolványos tartós munkanélküliek foglalkoztatásánál át kell térni a heti bérezésre. Ez a réteg ugyanis nem tud havi távlatban gazdálkodni. Sok esetben a napi bérfizetést is meg kell engedni.
2. A tartós munkanélküliek családi pótlékát, segélyeit hetekre bontva kell fizetni. Ezzel jelentősen vissza lehet szorítani az egyre jobban elterjedő uzsorarendszert. Igyekezni kell arra, hogy a kifizetést az általuk választott vezetőség bonyolítsa, amiért állami térítést kapjanak.
3. A viszonylag zárt közösségben élő cigányok estében számukra külön hitelszövetkezeteket kell szervezni. A maguk közül választott vezetők egyrészt ismerik a hitelkérőket és azok kérelmének indokoltságát, másrészt legyenek feljogosítva, hogy a nem teljesített törlesztéseket, a segélyek és családi pótlék kifizetőhelyeken levonhassák.
A fenti módszerek bevezetésének ugyan van kockázata, de eltörpül az eredménye mellett. Kicsi az anyagi kockázat, és óriási a nevelő hatása.
4. Néhány cigányközösségben sikerrel működik a vallási térítés. Ebben a kisegyházak járnak az élen. Ezeket anyagi tekintetben is támogatni kell.
5. A kommunikációs csatornák állami segítséggel készítsenek a jó példáról műsort. Az állam tűntesse ki az eredményeseket.
Elvként kell kimondani, hogy amit lehet, a cigányságra kell bízni.
Halastó működtető szövetkezet
Az ország cigányok által sűrűbben lakott térségeiben sok településnek van olyan helyi vízfolyása, és térsége, amire halastavat lehet építeni. Ezekre a vízügyi hatság készítsen tervet és hirdessen kivitelezéssel egybekötött működtetési pályázatot cigányok által alapított szövetkezetek számára.
A kivitelezés munkaköltségeit az állam fedezze.
A halastó állami tulajdonba kerül, de az eredményes működetés esetén, a cigányszövetkezeté a haszonélvezeti jog.
Ebben az esetében a helyi cigány közösség olyan joghoz jut, aminek a védelmét, a hal és a berendezés lopását maga biztosítja, és a horgászok vendégül látására, horgásztatására, szórakoztatására alkalmas.
Vagyonőrzés
A bolsevik rendszerben annak örültem a legjobban, amikor kinyíltak a szabadidő hasznos eltöltésének a lehetőségei.
- A háztáji gazdaság termékei jelentősen csökkentették a falusi lakosság kiadásait, és mivel áruhiány volt, mindent el lehetett adni, növelték a pénzbevételeit is. A században, békeidőben talán először jelentkezett a világon, hogy a falusi nép a városi munkásoknál jobban élhetett. Nem a fizetése volt nagyobb, hanem a maga termelte jövedelme. Igaz, ezért a magasabb jövedelmért többet kellett dolgozni.
- A hetvenes években a világon sehol nem építettek a lakosság számához viszonyítva annyi házat, magánerőből, mint nálunk. Ezek nagy többsége is vidéken, illetve a városok kertes kerületeiben, családi házként. Ezek a házak is többnyire szabad időben, családi, baráti, rokonsági összefogásból épültek. Arról ma is hallgatnak, hogy a családi házak építése, és használata, milyen tudati fejlődéssel járt. Minden ideológiánál jobban hatott az életformára.
- Még statisztikát sem találtam arról, hogy mennyi hétvégi telek létesült. Minden bizonnyal több százezer volt a számuk. A bérkaszárnyák lakóinak, főleg a munkásoknak ezek a kerek jelentettek az életben olyan fontos apró örömöket. Sajnos, a legalizált, és a megtűrt tolvajlások következtében ezeknek az örömöt, és élemet termelő kerteknek többsége mára elhagyatott pusztaság, mert mindent elloptak a tulajdonosoktól.
A Kádár-rendszerben csak a rosszat látók elfelejtkeznek arról, hogy nem utolsó sorban azért lettünk a legvidámabb barakk, mert a munkaviszonyban dolgozók szabadidejének hasznosításában, mi mutattunk példát nemcsak a bolsevik, de a polgári világnak is.
Most arra szeretnék példát adni, hogyan lehet a hétvégi kiskertek világát visszaállítani.
Ezek őrzését a cigányokból szervezett őrző-védő vállalatokra bíznám. Erre elvi és gyakorlati okaim is vannak.
A húsz éve, a társadalmi munkamegosztásból kirekesztett cigányság számolta fel a kiskertek a világát. A vagyonvédelmüket az SZDSZ liberális politikusai által megszervezett cigány munkanélküliség, és az általuk kitalált megélhetési tolvajlásokat legalizáló jogszabályok a rendőrség számára lehetetlenné tette. A liberális politikai erők letűntek, a védelmet pedig bízzuk a cigányságra. Ők tudják legjobban megvédeni a kiskerteket a többségében cigány elkövetőkkel szemben. Őket a cigány elkövetők jobban respektálják, és őket az a vád sem érheti hogy a tolvajlások megfékezése fajgyűlölet, fasizmus.
Cigányokból kell vagyonvédelmi kft-ket szervezni, akik egy összegű vagyonvédelmi szerződést kötnek az önkormányzattal. A kikötött összegből azonban a megállapított tolvajlások értéke levonásra kerül. A vagyonvédelmet szolgáló felszerelést, lámpákat, riasztókat, járművet, az önkormányzatoktól használatra kapják.
Hasonló szervezeteket kellene a halállomány az erőállomány védelmére is létrehozni, és működtetni.
Kevés intézkedés járna nagyobb hatással a lakosság zúgolódásának, a cigányellenességnek a csillapítására, mint ezek a kisebb vagyonvédelmi gondok megoldása. Márpedig a sok kis sérelem megoldása nagyobb eredmény, mint a kevés nagyé, amit úgyis sokkal könnyebb lesz megoldani.
