Kopátsy Sándor PE 2009-11-17
VENDÉGMUNKÁSOK
Az elmúlt évben 328 milliárd dollárt küldtek haza a fejlett világban dolgozó vendégmunkások. Ennek alig harmadát tette ki a fejlett országokból a szegének felé áramló segítség. Legutóbb 20 milliárdot ígértek a válságra való tekintettel, de ebből még semmi sem jutott hozzájuk.
A gazdag világ segítsége többet árt, mint használ, mert döntően az éhezők segítésére, és a halálozások csökkentésére, az elviselhetetlenül nagy népszaporulat növelésére fordítják. Nem csökkentik, hanem növelik a bajt. Ezzel szemben a vendégmunkások hazaküldött pénze nagyon hatékony.
- A vendégmunkások onnan jönnek, ahol a munkaerő túlkínálata jellemző. Akik eljönnek, javítják az otthoni munkanélküliek elhelyezkedési lehetőségét.
- Amíg az államoktól az államokhoz áramló segélyek nagy hányadát ellopják, a hazaküldött pénz jó helyen marad.
- A fejlett országokban végzett munka, az ottani élet modernizál, nyelvtudást ad, vállalkozó szellemet erősít. Ennek értéke sokkal nagyobb, mint a nyilvántartott pénzátutalások összege.
- A fenti szám csak a hivatalosan elküldött, illetve bejelentetten vitt pénzt tartalmazza. Sok esetben az illegálisan küldött, vitt pénz jelentős. Ehhez számít a hazavitt árú. A vendégmunkások által hazajuttatott érték tehát, minden valószínűség szerint, az 500 milliárdot is meghaladja.
Nekünk, magyaroknak azt kellene mérlegelni, hogy milyen károkkal jár, hogy az EU átlagánál szegény országokból tőlünk meg Nyugatra a legkevesebb vendégmunkás, annak ellenére, hogy nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatás. Ha a lengyelekkel és a románokkal azonos arányban mennének tőlünk Nyugatra, félmilliónál több munkátlan embernek jutna itthon munka. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy elsősorban nem a hazai munkahelyteremtés az elsődleges, de azért, ezt az óriási lehetőséget sem volna szabad kihasználatlanul hagyni. Legalábbis addig, amíg nem nő itthon legalább egymillióval a munkára fogottak száma.
A külföldön munkát vállalók nemcsak igen jelentős devizát küldenének haza, hanem nyelvet, szemléletet tanulnának, amiben különösen el vagyunk maradva.
