Kopátsy Sándor EP 2009-06-19
ELŐBB LÉGY GAZDAG, AZTÁN SZOCIALISTA
Valamikor a hatvanas évek első felében fogalmaztam meg politikai hitvallásom a vulgáris marxizmussal szemben.
Marx, a zseniális tudós eltévedt, amikor forradalmár, hanem megváltó próféta akart lenni. Nem ismerte fel, hogy a megálmodott társadalmához előbb gazdagnak és iskolázottnak kell lenni. A jogok és jövedelmek egyelősége anyagi jólét és szellemi igényesség nélkül naivitás.
Sajnos, a tanítványai csak azt tanulták meg tőle, hogy erőszakkal kell létrehozni a jogok és jövedelmek egyenlőségét, azon spontán létrejön az ideális táradalom. Ezt a kísérletet jelentette a bolsevizmus, ami nem is volt olyan rossz, mint amilyennek az ellenfelei tartják. Nemcsak az derült ki, mintegy hetven év után, hogy az igazságosabb társadalomnak jövedelmi és iskolázottsági feltételei, hanem kulturálisak is vannak. A tőkés osztálytársadalomnál jobb társadalmat, elég gazdagot és iskolázottat, csak a nyugati puritán és a távol-keleti konfuciánus viselkedési mód mellett lehet felépíteni.
Telesen felismeretlen maradt azonban a jóléti társadalom felépítésének egy harmadik feltétele, a spontán népszaporulat leállása, illetve a elállítása. Ezt az előfeltételt még ma sem veszi tudomásul a társadalomtudomány, pedig Kína sikere egyértelműen bizonyítja.
Mik tehát a feltételei annak, hogy a társdalom képessé váljon az osztálytársadalmak szükségszerű igazságtalanságain, való túllépésen?
I. Gazdagság. Ez alatt azt kell érteni, hogy az átlagos egy laksora jutó nemzeti jövedelem a tízezer dollár fölé emelkedjen. Ennek másodlagos feltétele, hogy az átlag ne legyen túlságosan differenciált. Például Szaúd-Arábia, és az olajsejkségek, a gazdagságuk ellenére, még javában osztálytársadalmak.
II. Az iskolázottság átlagahaladja meg a tizenkét évet.
III. A lakosság viselkedési módja legyen megfelelő. Ez alatt az kell érteni, hogy vagy nyugati puritán, vagy a távol-keleti konfuciánus módon viselkedjenek.
IV. Ne legyen népszaporulat. Ez spontán bekövetkezik, ha az első két feltétel adott. Ahol még nem, ott akár erőszakkal is meg kell akadályozni.
Először azt lássuk, hol tart az ország nem cigány etnikuma. Mind a négy első feltételhez közel van, a fejlett társadalmak közé kerülés számára adott.
A fenti elvi követelményeket azért kellett felsorolnom, mert a cigány kisebbségünk kezelése során, ezt kellene szem előtt tartani. Ők, ugyanis egyik feltételnek sem felelnek meg, abban kell segítséget adni, hogy asszimilálódjanak.
I. Az egy laksora jutó jövedelmük nemcsak talán fele a magyar etnikuménak, tehát messze alatta van a követelmények. Ezt súlyosbítja, hogy még ez sem legális munkával megszerzett.
II. Az iskolázottságuk a követelménynek még a felét sem éri el. A minősége még az évek számához viszonyítva is, nagyon alacsony.
III. A viselkedési módjuk, nemcsaka magyarságéhoz, de még a balkáni népekhez viszonyítva is kedvezőtlen.
IV. A népszaporulatuk a kívánatos többszöröse. Ezt a családtámogatási rendszerünk a fékezés helyett anyagilag ösztönzi.
Mivel nincs más út, mint az asszimiláció, a fenti négy kedvezőtlen adottságból fakadnak a teendők.
I. A társadalmi munkamegosztásban való aktív részvétel nélkül nincs eredményes asszimiláció. A magyar cigányság munkára fogását, a rendszerváltást követő húsz év munkátlansága után, csak nagyon jelentős állami támogatással lehet elérni. Annyi kedvezményt, jogi könnyítést kell bevezetni, ami mellett a képzetlen cigányság foglalkoztatási rátája eléri az átlagot. Ez ugyan nagyon nagy kedvezményt és könnyítést követel, aminek jelentős költségvonzata lesz, de tört részébe sem kerül annak, amekkora kár a jelenlegi munkátlanságból fakad.
II. A cigánycsaládokat és gyermekeit a tanulási eredményekért gazdagon kell jutalmazni. Becslésem szerint, a kötelező oktatást gyenge eredménnyel történő átvészelés és a sikeres középfokú végzettség esetén várható életteljesítmény között sok százmillió forintos különbség várható. Ezért a sok-tízmilliós jutalom viszonylag kis befektetés. A cigány szülőket és a gyermekeket olyan értékben kell támogatni, hogy az átlagos iskolai eredményük megközelítse az országos átlag kétharmadát. Az ilyen célú jutalmazásnál nincs jobb befektetés.
III. A magyar cigányság viselkedési módja csak akkor fog közelíteni a nem cigányokéra jellemzőhöz, ha ott hagyják a saját etnikai közösségüket. Ez lesz a legnehezebb, és leglassabban megoldható feladat, de erre sem szabad sajnálni a pénzt. Romantikus naivság az várni, hogy a cigányközösségekben maradók felzárkóztathatók.
IV. Nagyon nehéz feladat a cigányság gyors szaporodásának lefékezése. Ennek ellenére itt várható a leggyorsabb eredmény. Elég lesz, ha a családi pótlék sokkal jobban függ a gyermeknevelés hatékonyságától, mint a gyermekek számtól. Ha az derül ki, hogy egy diplomás gyermek nevelése nagyobb családtámogatással jár, mint hat alapfokon és gyenge eredménnyel iskolázott gyermeké.
Látszólag a javasolt módszerek hatékonysága nem garantált. Az optimizmusra az ad alapot, hogy a cigányság viselkedési kultúrája kiváló az érdekfelismerésre. Nagyon gyorsan a megváltozott érdekeik alapján fognak viselkedni.
Speciális magyar probléma a liberálisok, köztük a magyar zsidóság viselkedése a cigánysággal szemben. Ők az írásom elején ortodox marxisták abban a tekintetben, hogy a cigányság felemelkedését az emberi, a politikai jogok biztosításának oldaláról akarják megoldani. Logikájuk azonban két okból hibás.
- Egyrészt a jogi egyenlőséget, a befogadást az anyagi feltételeknél kell kezdeni, arra majd ráépül a sikeres asszimiláció.
- Másrészt a cigányság viselkedési hibáinak tagadása szüli a szélsőjobb cigányellenességét. Semmi sem segítette jobban a Jobbik választási sikerét, mint a cigányellenesség fasizmusnak minősítése. De ez volt a felerősödő antiszemitizmus oka is. Nem a magyar zsidósággal van a szélső jobbnak baja, hanem a cigányság melletti ideológiai kiállásukkal. Meg kellene tanulni, hogy a cigányság segítése a munkaalkalom teremtéssel kezdődik.
Ha megfogadják a fenti tanácsaimat, nem lesz sikere a Jobbiknak.
