Kopátsy Sándor PP 2010-02-03
AFRIKÁBAN IS MÉRIK, NÁLUNK NEM ENGEDIK
Angol szaklapban olvasom, és látom, hogy néhány szegény, elmaradott országban hogyan néz ki a 15-22 éves korosztály iskolázottsága. Ott, indokoltan a négy évnél is alacsonyabb képzettséget mutatják ki az országos átlagon, majd a legszegényebb ötödre, és külön a lányokra.
Aki az adatok közt olvasni tud, az nem olyan ostoba, hogy ezeket az országokat fejlődők kategóriájába sorolja, ahogyan azt a politikusok és a társadalomtudósok teszik.
Számos meglepetés még engem is ért.
A politikusok és a közgazdászok Indiát a kiemelkedően gyorsan fejlődő országok közé sorolják, Kínával és Oroszországgal egy kalap alá. Ezekből az adatokból azonban az derül ki, hogy az iskolázatlanságban még Ugandával sem hasonlítható össze. Nigériánál is csak kicsivel jobb. Ellenben Pakisztánnál és Nigériánál sokkal jobban áll. Indiában ugyanis ennek a korosztálynak a negyede négy évnél kevesebbet járt iskolába. Ez a mutató Pakisztánban 30, Nigériában 60 százalék.
Az országos állagra vonatkozó mutató. Indiában az alsó jövedelmi ötödben 55 százalék, de Ugandában csak 42. Ezzel szemben Pakisztánban 70.
Az adatokból az is kiderül, hogy a fiúk, és a lányok iskolázottsága között alig van különbség, kivételt képeznek a mohamedán országok, ahol a lányok iskolázatlansága 80-90 százalék.
Ez a néhány adat elég arra, hogy az érintett országokat a megérdemelt helyükre tegyük.
Közben csak káromkodtam.
Miért nem készítünk hasonló anyagokat a magyar társadalom iskolázottsága és jövedelme közti összefüggésről. Engem ugyan nem lepnének meg a rendszerváltás óta folytatott politikáról, már nem lehet rosszabb a véleményem. Sajnos nemcsak nekem, hanem a közvélemény egyre nagyobb többségének sem.
Nézzük csak meg, hogy milyennek képzelem egy hasonló felmérés eredményét. Természetesen nálunk nem a négy évet, hanem a tízet kellene az iskolázottság megkívánt minimumának tartani. Aki nem jut el legalább a szakmunkás szintjéig, az nem válhat hasznos állampolgárrá.
Az alábbi számok becsléseim. Ha tévedek, nem én, hanem azok a neoliberális jogvédők és politikusok a felelősek, akik ezeket az adatokat eltitkolják.
A jelenlegi 15-22 éves korosztály 15-20 százaléka nem jut el a 8 általános, plusz szakmunkás képzettségig. A lányoknál, a fiúkénál magasabb a mutató.
Az alsó jövedelmi ötödben az a szám megközelíti az 50-60 százalékot.
Magyarországon elengedhetetlen tudni, hogy a cigány etnikumban milyenek ezek a mutatók. Meggyőződésem szerint a rendszerváltás óta a magyar cigányságot mi afrikai szintre süllyesztettük.
A bűnösök a történelem előtt felelni fognak.
