Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

Új társadalom született

2011.03.29. 15:34 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor                   PG                 2011-03-14
 
ÚJ TÁRSADALOM SZÜLETETT
 
A tudományos és technikai forradalom előtt
A klasszikus közgazdászok a tőkés osztálytársadalom viszonyai között alaposan vizsgálták az áruk közti komparatív arányokat. Óriási jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a külkereskedelem hogyan hasznosítsa az ebből származó előnyöket.
Azzal már sokkal kevésbé foglalkoztak, hogy a tőke hol élvez komparatív előnyt. Tudomásul vették, hogy ott magasabb a profitráta, ahol olcsóbb a munkaerő. Ezért a fejlettebb, már iparosodott országokból áramlott a tőke a kevésbé fejlettek felé. Ezt a jelenséget elintézték azzal a felszínes indoklással, hogy ahol nagyobb a tőkehiány, oda meg a fejlettek tőke. Addig már nem mentek el, hogy a tőke nem oda megy, ahol hiányzik, hanem oda, ahol nagyobb profitot hoz.
Ebből pedig annak kellett volna követezni, hogy a tőke ott hoz nagyobb profitot, ahol olcsóbb a munkaerő. Az ipari forradalom ugyanis olyan új technikai alapot jelentett, amiben a munkaerő óriási többségével szemben még a korábbiaknál is alacsonyabb volt az igény.
A tőkés osztálytársadalom volt az első, amelyeik ugyan a korábbihoz képest megnövelte az iparosodott társadalmak fölényét, mind a fél-perifériákkal, mind a gyarmatokkal szemben. Előtte minden osztálytársadalomban a lakosság nagy többsége egyformán a létminimum határán élt. Ez is azt bizonyítja, hogy a társadalmak között nem volt időleges sorrend. Az kivételes volt, hogy Európában először volt rabszolgatartó, utána feudális, majd tőkés. De közben Amerikában újra megjelent a rabszolgarendszer. A világ többi kultúrájában a társadalmak nem váltották így egymást, és belső okokból, lényeges típusukat illetően, nem is változtak volna. Ezek csak a Nyugat hatása módosultak, és módosulnak ma is.
Semmi okát nem látom annak, hogy a kínai, az indiai, az egyiptomi társadalmat a belső fejlődése lényegében módosította volna. Ezek ugyan változtak, a távol-keletiek az élvonalba emelkedtek, de a változásokat a Nyugat hatása okozta.
Ezzel szemben Európa nyugati felén sorra változtak a társadalmi formák. A görög és a római társadalom rabszolgatartó volt. Ezek romjain alakult ki a nyugat-európai feudális társadalom. Azon pedig létrejött a tőkés osztálytársadalom. Azok amerikai gyarmatain ismét megjelent a tőkések által vezetett rabszolgatartó társadalom. A nyugati tőkés társadalmak közül a puritánok, a 20. század derekén átalakult osztálynélküli társadalommá.
A 20. század elején jelent meg először, hogy a gazdag Nyugat országaiban, hogy a lakosság szegényebb fele is jobban élt, mint a kevésbé fejlett társadalmakban. Természetesen nem olyan arányban, mint az átlag, de jobban. A gyarmattartó, tőkés osztálytársadalomban nemcsak az egész tőkésosztály, de még a munkásság is jobban élt, mint a még nem iparosodott, gyarmatokkal nem rendelkezőkben.
A nyugati tőkés társadalmakat az alábbiakkal jellemezhetném. A 20. század közepén Angliában, Belgiumban és Hollandiában a lakosság felső ötöde az átlagnál többszörösen jobban élt. A még nem iparosodott társadalmakban csak a felső huszad volt gazdag, és a lakosság nagy többsége az angol alsó négyötödnél is lényegesen szegényebben élt. A gyarmattartó tőkés társadalmakban korábbinál szélesebb tőkésosztály jobban élése nem annyira a társadalom belső jövedelméből, hanem a gyarmatok és befolyási övezetek kizsákmányolásából származott. Ebből azonban jutott a kizsákmányolt osztályoknak is valami. A 20. század első felében már az angol munkásosztály és parasztság is lényegesen jobban élhetett, mint a többi kultúrában a kizsákmányolt osztályok.
A tőkés osztálytársadalmakban a drágább munkaerő csökkentette a komparatív tőkehatékonyságot. A fejlettek és a kevésbé fejlettek közti különbség a tudományos és technikai forradalom kibontakozása előtt, a fél-perifériák felzárkózása megindult annak ellenére, hogy a fejlettek kizsákmányolták a kevésbé fejletteket. A profit a fejlettek felé áramlott, de a tőke jelentős hányada azonban visszaáramlott oda, ahol olcsóbb volt a munkaerő.
Ez volt a vasút és a gőzhajózás térhódításának rövid félszázada. Ez volt Európa keleti felében az „aranykor”, amikor a vasút lehetővé tette, hogy az agrárforradalom előtti mezőgazdaság termékei eljuthassanak a nyugat-európai piacokra. Ezt azzal jellemezhetnénk, hogy a vasútnak köszönhetően Európa keleti felének mezőgazdasága, a hatékony szárazföldi szállításnak köszönhetően, időben, és költségében közel került a nyugati piacokhoz. Ez elsősorban a Kárpát-medencére vonatkozott.
A magyar történészek máig nem értik meg, hogy az országunk a holtáruk, elsősorban a gabonának piacra juttatása tekintetében a vasút előtt elérhetetlen távolsága volt a nyugati piacokhoz. Ezt elsősorban az ország zsidósága értette meg, a fő haszonélvezője pedig a nagybirtokos arisztokrácia, kisebb mértékben a módos parasztság volt.
Európa keleti felének fél-feudális társadalmai ebben a néhány évtizedben ezért virágozhattak. De vége szakadt a konjunktúrának, mert Európa Nyugati felén, de még inkább Észak-Amerikában győzött az agrártechnikai forradalom, a tengeri szállításban pedig megjelentek a gőzhajók. Ezzel megszűnt a feudális nagybirtoknak, és a módos parasztságnak az amerikai gabonával szembeni versenyképessége. Ettől kezdve fizették az árát Európa keleti felének országai annak, hogy hetven évvel késtek a jobbágyfelszabadítással, és azt is félszívvel oldották meg. Megőrizték a feudális nagybirtokok jobbik felét, és törpebirtokokra osztották a sok paraszt között a földet.
Az iparosodott, gyarmattartó országokban egy laksora jutó jövedelemben mért fölény nőtt, de még mindig eltörpült a jelenlegi mellett. Száz éve, a leggazdagabb országban, Angliában, Indiához képest csak mintegy ötszörös volt az egy laksora jutó jövedelem. Tekintve, hogy Indiánál lényegesen szegényebb ország nem volt, azt mondhatjuk, hogy száz éve a leggazdagabb országban csak ötször volt gazdagabb a legszegényebbeknél az átlagjövedelem. Ma az arány ötvenszeresnél is nagyobb, és egyre nő.
Az első össznépi társadalmak.
A tudományos és technika forradalom tehát új társadalmi formát szült. 20. század második felében a fejlett Nyugaton szinte észrevétlen megszűntek a tőkés osztálytársadalmak. A Nyugat tőkés osztálytársadalmai átalakultak össznépi demokráciává, és mind gazdasági, mind politikai tekintetben egymással kooperáló szövetségesekké váltak, a gyarmatok felszabadultak.
A tudományos és technikai forradalom átalakította a világgazdaságon belül a komparatív arányokat.
A fejlett társadalmakban a gazdaság minél olcsóbb, igénytelenebb munkaerőigényét felváltotta a kielégíthetetlen igény a minőségi munkaerővel szemben. Nem a tőke, hanem a munkaerő minősége lett a társadalom szűk keresztmetszete. Mivel ez leginkább a puritán társadalmakban volt a legjobban kielégíthető, ezek a társadalmak szereztek komparatív előnyt.
A világgazdasági átrendeződés az agártechnikai forradalommal kezdődött. Ez felszámolta a fél-perifériák korábbi komparatív előnyét a mezőgazdaságban. A 20. század derekától fél-perifériák olcsó munkaerővel dolgozó nagyüzemei és paraszti gazdaságai versenyképtelenekké váltak, vége szakadt a megelőző ötven év aranykorának.
A tudományos forradalom pedig általában felértékelte a jó minőségű, és leértékelte a gyenge minőségű munkaerőt, ezzel a nagyobb tőkével, a fejlett technikával és képzett, érdekelt munkaerővel dolgozó mezőgazdaság került komparatív előnybe. Ezzel, a számunkra kedvezőtlen fordulttal, a magyar agrártörténészek sem foglalkoznak. Ez még nálunk is keményebben sújtotta a világ kevésbé fejlett öthatodát.
A világgazdaság átalakulását az okozta, hogy az ipari forradalom idején a munkaerőigény nagyon alacsony volt, a létszáma pedig gyorsan nőtt, a tudományos és technikai forradalom után pedig nagyon magas lett a munkaerővel szemben támasztott igény, és megszűnt a mennyiségi túlkínálat. Korábban a tőke, ennek megfelelően a munkaerőpiac, a minél olcsóbb, ma már a minél jobb munkaerőt keresi. Ilyent azonban csak a fejlett világban talál. Ezért a tőkeáramlás is megfordult, a tőke ott hatékonyabb, ahol jobb a munkaerő.
A statisztika csak az országok közti tőkeáramlást méri, az összes tőkeképződést nem. Ezért nem derül ki, hogy hol a leggyorsabb a tőkefelhalmozás, hol nő a leggyorsabban a tőke. Az egy laksora jutó tőke a legfejlettebbekben nő a leggyorsabban, és kívülről is oda áramlik a legjobban. Ha a kitermelőiparok, mindenek előtt a bányászati ágazatba történő tőkét nem vennénk figyelembe, kiderülne, hogy a tőkeáramlás iránya megfordult. Előtte kétszáz éven keresztül a fejlettekből áramlott a kevésbé fejlettek felé, hatvan éve azonban egyre inkább az ellenkező irányba halad.
Az új technika a világgazdaságban új átrendeződést hozott létre. A fejlettek és a kevésbé fejlettek közti munkamegosztást felváltotta a fejlettek közötti munkamegosztás. A bányászattól, és a gyarmati termékektől eltekintve, a munkamegosztás egyre inkább a fejlettek körére rendeződött át.
A legnagyobb változás azonban a munkaerő piacon történt.
Amíg az ipari forradalomban született gyáripar és közlekedés az olcsóbb, igényetlenebb munkaerőt, a jelenkori fejlett technika minden ágazatban a minőségi munkaerőt keresi, a gyenge minőségűt pedig nem képes hatékonyan hasznosítani. A képzetlen, olcsó munkással működő osztálytársadalmakat, felváltotta a minél jobb szellemi képességét hasznosító össznépi társadalom.
Ezt jelzi mindenek előtt a tény, hogy a világ tíz legfejlettebb társadalma közé csak hat, kis, nyugat-európai, puritán ország, és a négy volt angol gyarmat került. Vagyis a Nyugat tíz leginkább puritán lakosú államai, ahol a gazdasági és szellemi teljesítmény rangja a legmagasabb.
Az elmúlt ötven évben leggyorsabban fejlődők között azonban már ott vannak, és a jövőben még inkább ott lesznek a távol-keleti, konfuciánus lakosú államok is.
Az elmúlt húsz évben pedig a nagyon szegény két állam, Kína és Vietnám a legsikeresebb.
A munkaerő minősége a siker első feltétele.
Ahol a lakosság tiszteli a munkahelyen és az iskolában elért teljesítményt, biztos a siker. A sikernek azonban van egy másik feltétele is: nem nőhet gyorsan a népesség.
A tények tükrében vitathatatlan, hogy a jelenkori siker elsődleges feltétele a lakosság puritanizmusa, vagyis munka- és tanulásszeretete, a takarékosság, a tisztaság. Az olyan világban, ahol a munkaerő minősége a társadalmi és gazdasági siker elsőleges feltétele, alapvető közgazdasági követelmény annak elméleti tisztázása, hogy mitől függ a munkaerő minősége, milyen körülményeken múlik annak az értéke, milyen körülmények hatnak annak horizontális és vertikális mozgására, mitől függ az adott képesség társadalmi értéke.
Az a társadalom nyer, amelyik jobb minőségű munkaerőt termel, és nem szaporodik.
 

Szólj hozzá!

Csökkentse költségeit ! Növelje fénycsövei élettartamát, csökkentse áramfogyasztását egyszerre. Van megoldás:www.energiatakarekos.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr92782143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.