Kopátsy Sándor EE 2009-10-13
MARXOT NEM MEGKERÜLNI, TÚLLÉPNI KELL
Az európai baloldal, különösen a magyar, egyre messzebb kerül Marxtól, de nem azzal, hogy tovább lép az útján, hanem azzal, hogy megkerüli.
Az európai bolsevik rendszer Marx tévedéséből képzett magának dogmát. Aminek meg kellett bukni. Azóta azt is el akarják felejteni, ami megkerülhetetlen.
Marx azzal, hogy felismerte, sőt bizonyította, hogy a társadalom fejlődését anyagi feltételei determinálják, a társadalomtudományok Darwinja lett. De, ahogyan Darwinon tovább lépett a biológia, Marxon is túl, illetve tovább kell lépni a társadalomtudományoknak.
Ez azonban nem történt meg. Még azt sem vette tudomásul a társadalomtudomány, hogy a jelenkori fejlett társadalom minőségében más társadalom, aminek egészen mások a mozgástörvényei.
Marx, mint jogász nem ismerte fel, hogy a tőkés társadalom is csak egy az osztálytársadalmak között, amelyeknek közös jellemzője, hogy fékezni kell a túlnépesedést. Ezt a feladatot csak erőszakkal lehet teljesíteni. Ezt az erőszakot a társdalomnak az a kis hányada valósítja meg, amelyeik rendelkezik a szűk keresztmetszet jelentő erőforrás felett.
Ahol a termőföld a teremlőerők szűk keresztmetszete, ott a földesurak, ahol a tőke, a tőkések kezében van a hatalom. A tőkés osztályuralom alapja a tőkehiány. A tőkés osztálytársadalom felszámolhatóságának alapfeltétele a tőkehiány megszűntetése. A tőkések kisajátítása, a tőkések politikai hatalmának felszámolása nem hozhat eredményt, amíg fennáll a tőkehiány.
Még inkább egyértelmű, hogy a munkásosztály kizsákmányolása nem azért jelelemző a tőkés osztálytársadalmakra, mert a tőkés gonosz, hanem abból fakad, hogy az ipari forradalom olyan technikai alapokat hozott létre, amiben a munkaerővel szembeni igény mind mennyiségében, mind minőségében csökkent. Ezt a túlkínálatot fokozta, hogy az ipari forradalom az egészségügyi vívmányainak köszönhetően, felgyorsult a népszaporulat, nőtt a munkaerő kínálata. Mivel csökkent a munkaerő minőségével és mennyiségével szemben a kereslet, és nőtt a kínálata, az ára értéke alá esett. Az alacsony bérek oka tehát nem a tőkéstulajdon, hanem a munkaerő minőségi és mennyiségi túlkínálata.
Marx nem láthatta előre, hogy a tudományos és technikai forradalom olyan viszonyokat hoz majd létre, amiben már nem a tőke, hanem a munkaerő minősége lett a társadalmi fejlődés szűk keresztmetszete. Ehhez járul, hogy a fejlett világban leállt a népszaporulat, és a munkaképe korosztály létszáma csökken. A tőkések egymással versenyeznek a jobb munkaerőért, annak állandóan nő a bére.
A társadalmi feszültség azzal keletkezik, hogy a munkaerő alsó minőségi harmada nem talál munkát. Ezek foglalkoztatását az államnak kell megoldani. Elsősorban azzal, hogy a munkaügyi törvények kedvezményezik az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatását. Ráadásul általános jelenség, hogy a gyermekvállalás azokban a családokban nagyon alacsony, ahol jók a felnevelési feltétele, és ott magas, ahol nagyon kedvezőtlenek. Alapvető társadalmi feladattá válna, hogy a gyermekvállalást az eredményes a felnevelés arányában támogassa a társadalom.
Összegezve.
A modern társadalomban az államnak két feladat megoldására kell összpontosítani. A minél magasabb foglalkoztatásra és a hatékony gyermeknevelés ösztönzésre. Az ilyen társadalomról mondhatjuk el, hogy szocialista még akkor is, ha a gazdaságban az alapvető tulajdonforma a tőkés.
