Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

A legnagyobb kincs a gyerek

2009.09.18. 12:31 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor                 PE                 2009-09-18
 
A LEGNAGYOBB KINCS A GYEREK
 
Közel harminc éve végeztem arra vonatkozó kalkulációkat, hogy mit jelent a gyermekek jövője szempontjából a családi környezet. Harminc éve ég nagy pénz volt a millió forint, de ennyivel nagyobb várható szellemi vagyon ring a bölcsőben, ha a szülők diplomásak és jól keresnek, ahhoz képest, ha a legalsó iskolázottsági és jövedelmi tizedben élnek. Vagyis minden társadalom következő generációja milyen családi környezetben születnek a gyerekek. Ezzel mégsem foglalkozik senki.
A társadalomtudományok még addig sem jutottak el, hogy felismerjék a tendenciát: minél fejlettebb a társadalom, annál jobban differenciálódik az állampolgárok társadalmi értéke. Ezt ugyan minden jövedelmi statisztika világosan mutatja. Azt csak a közvélemény látja világosan, hogy a következő generáció értéke elsősorban attól függ, milyen társadalmi, családi környezetben születnek a gyermekek.
Azóta sem találtam olyan országot, ahol a gyermekvállalás nagysága nem fordítottan arányos a társadalmi érdekkel. Vagyis minden társadalomban ott születik aránylag kevesebb gyermek ahol azok várható értéke magas, és ott sok, ahol kevés.
Harminc éve csak azon botránkoztam, hogy a közgazdaságtan nem foglalkozik a következő generáció családi környezetétől függő értékével, pedig ebben óriásiak a tartalékok. Azóta, elsősorban a foglalkoztattak számát másfélmillióval csökkentő, liberális rendszerváltás hatására, drámaian romlott a helyet. Húsz éve a magyar társadalom jövőjét fenyegető legnagyobb veszély, hogy nagyon megromlott a születések mögötti családi struktúra.
Azt, hogy az ország jövőjével szemben milyen bűnös politika folyik a rendszerváltás óta, jól tükrözné az olyan statisztika, ami kimutatná, hogy mennyi gyermek születik az ország felső jövedelmi és iskolázottsági harmadában, vagyis az olyan családokban, akik igazán jól jártak a rendszerváltással; mennyi a középső harmadban, akik nyertek is, vesztettek is; és az alsó harmadban, akik óriásit vesztettek. Ebből kiderülne, hogy ebben a tekintetben, a Kádár-rendszerhez képest is, sokat vesztettünk. Egyre több gyermek születik ott, ahol a jövőjük, a tőlük várható társadalmi érték nagyon kicsi, vagy éppen negatív.
A mai Népszabadság az állami gondozásba vett gyermekek sorsáról közöl egy riportot. Ehhez mellékelnek egy nagyon ostoba ábrát, amin a kör sugarával mérik a gyermekek számát, de az arányt az olvasó felnagyított területen látja. A sugár jelzi a számarányt, de a terület ezt a szomorú képet szépíti. Ha nem az ábrát nézem, hanem kiszámítom, a gyermekek harmada születik olyan családban ahol az egy családtagra jutó jövedelem a nyugdíjminimum alatt van, két ötödénél is több azok aránya, akiknél ez a mutató a létminimum alatti családban születnek!
Olyan adattal még nem találkoztam, ami azt mutatná, hogy mekkora a gyermekvállalási arány a jövedelmi és iskolázottsági tizedekben. Pedig ez volna a magyar társadalom jövőjét reálisan mutató tükör.
A rendszerváltás óta eltelt húsz év már elég volna egy olyan felmérésre, hogy a különböző jövedelmi tizedekben született gyermekek milyen iskolázottsági szintre jutnak. De a hatalom vigyáz arra, nehogy ellepleződjön. A liberális uraink botrákoznak azon a polgármesteren, aki felveti, hogy a cigányok között gyakrabban előfordul, hogy csökkent képességű gyermek születésére törekednek. A vád olyan iszonyatos, hogy nem háborogni kell azon, amiről sokan beszélnek, hanem közölni az adatokat. Az újszülöttek adatait Finnországban közel hatvan éve m érik és publikálják, az eredményeket ötévenként mérik, és publikálják. Ott nem lehet erkölcsi alapon vitatkozni egy polgármester állításával, mert felolvassák neki a publikált tényadatokat. Nálunk ez titok.
Én most nem arról beszélek, ami tény, hogy anyagilag azt jutalmazzuk jobban, akinek a gyermeke csökkent képességű. Azt állítom, hogy a társadalomnak tízmilliós szellemi vagyoni különbséget jelent, hogy hol, milyen családi környezetben születik a gyermek. Én sem tudom ezt bizonyítani, mert az illetékesek nem azért urai az adatgyűjtésnek, hogy megengedjék mérni azt, ami őket szégyenpadra ültetné.
Már nagyon öreg vagyok, mégis reménykedem, hogy megérem.

1 komment

Csökkentse költségeit ! Növelje fénycsövei élettartamát, csökkentse áramfogyasztását egyszerre. Van megoldás:www.energiatakarekos.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr431390503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

apóca 2009.09.22. 11:56:47

Nagyon egyetértek Kopátsy úr gondolataival. A társadalom alsóbb régióiban élő családok gyemekeinek támogatása persze fontos, de az is az lenne, hogy a társdalom számára a cikkben megfogalmazott értékeket (szellemi, kulturális és az ezeken is alapuló, vagy az ezekből következő anyagi) teremtő rétegeket, illetőleg ezek gyermekeit se felejtsük ki az általuk létrehozott vagy létrehozandó javakkal arányos támogatásból.