Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

Fejlődésről

2009.08.26. 12:46 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor                 PB                  2009-09-02
 
NAGY ÖRÖM, EGYETÉRTŐVEL TALÁLKOZNI
 
Nagy örömmel olvastam a Népszabadság 2009. szeptember, 1.-i számában, a Kordos Lászlót bemutató írást, amiből megtudhattam, hogy valami fontosban egyetértünk.
„A változás az evolúció hajtóereje.” Ez az egyetlen mondat kifejezte számomra azt, amit 1985 óta mondok. Darwin azt hitte, hogy a szelekció garancia a fejlődésre, vagyis a fejlődés motorja a tárgyában van. Ezzel szemben változatlan környezetben nincs fejlődés, mert azt csak a környezetváltozás hozhatja ki. Változatlan környezetben a biológiai fejlődés órája nem jár.
1986-ban, Ausztráliában jártam, és rádöbbentem, hogy miért állt meg az erszényeseknél a fajfejlődés ezen a kontinensen. Mert nem volt akkora éghajlatváltozás, mint amilyent az utóbbi hatvanmillió éven a többi kontinensnek át kellett élni. A Galapagos Szigeteken már jóval előbb, és a mély tengerekben még annál is okkal előbb megállt a biológiai óra.
A csillagászok azt kutatják, hol találnak olyan bolygót, amin az életfeltételek a földünkéhez hasonlók. Orr keresik az élet nyomait. Véleményem szerint ott kell keresni az élet nyomait, ahol egy bolygó története hasonlóan változatos volt a mi földünkével. A földünkön sem azért jelent meg az élet, mert ehhez ezek az életfeltételek meg voltak, hanem azért alakult ki a mi természetvilágunk, mert ilyen változásokon ment keresztül a föld. Aki a mi életünkhöz hasonló életet keres, annak olyan bolygót kell keresni, aminek nemcsak az adottságai, de a történelme is hasonló a mi bolygónkéhoz.
Elméletileg sok milliárd élet lehet a világűrben, de ezek közül egy a millióhoz az esély sincs, ami hasonló a mienkéhez.
Minden környezetben létrejöhet az élet, ha az sokat változott, de azok a legritkább esetben hasonlítanak.
Ma már azt is tudom, hogy még a szervetlen anyagok fejlődéshez is környezeti változásokra volt, és van szükség. Az, hogy a Földünk ma ilyen szervetlen anyagokból áll, a történetének következménye.
Mint társadalomtudós, azt csak később ismertem föl, hogy az emberi társadalomban is csak akkor van változás, ha változást követlen a környezet változása. Ebben is azonos a véleményem kordos Úrral, mert húsz éve már elírtam, hogy a jégkorszak megszűnésével járó óriási környezeti változások nélkül még mindig gyűjtögetnénk. Idézem Kordost. „Ha nincs felmelegedés, elképzelhető, ma is a vadkecske után rohangálunk.” Én, nemcsak elképzelem, de állítom is.
Örömöm telet abban is, hogy Kordos úr is úgy látja, hogy a klímaváltozással, természetpusztítással való ijesztgetés jó üzlet sok ezer tudós számára. „Nem a szennyezés visszafogása ellen vagyok, hanem a népbutítást viselem nehezen.” Erről csak annyit, hogy a fajunk létszáma messze az optimális fölé emelkedett, és ez a természetpusztítás fő oka.
Nekünk nem az örökölt természetre kell vigyázni, hanem a nekünk valóra. Az pedig maga is igazodik a környezetéhez. Nem azt a természetet kell úgy őrizgetni, amilyen ma, hiszen ma sem olyan, mint nélkülünk lenne. A természet is csak akkor fejlődik, ha a környezetéhez igazodása érdekében változásokra kényszerül.
Nem tudok, úgy a természetben járni, hogy ne találkozzak a növényvilágban a jégkorszakot követő adaptáció néhány csodájával.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr811339618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.