Csökkentse költségeit ! Növelje fénycsövei élettartamát, csökkentse áramfogyasztását egyszerre. www.energiatakarekos.com

Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

Válasz Munkahelyteremtés

2009.06.18. 17:09 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor                  PV                2009-06-17
 
Válasz
Munkahelyteremtés
 
Kérdezi: Hogyan lehet pénz nélkül munkahelyet teremteni?
Azért nincs pénz, mert sokan nem dolgoznak, és mégis el kell őket tartani.
Kezdem azzal, hogy igaz, hogy a fejlett gazdaságban nincs szükség képzetlen munkaerőre, de minél fejlettebb a gazdaság, annál fontosabb, hogy a nem képzettek is munkához jussanak. A tartós munkanélküliség ugyanis végső soron drágább, mint a munkaalkalom teremtés.
A munkaalkalom teremtésnek két módja van.
1. A képzetlen és nem fegyelmezett munkaerő számára foglalkoztatási könnyítéseket kell teremteni.
2. Olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyikben magas a betanított munkaerő aránya.
A foglalkoztatási könnyítések.
A kérdés feltevője rám hivatkozik, hogy szerintem is, a fejlett gazdaság csak a minőségi munkaerőt igényli. Ez igaz, de az is, hogy minél fejlettebb a gazdaság, annál nagyobb társadalmi kárt okoz a tartós munkanélküliség. Ezt az ellentmondást csak azzal lehet feloldani, ha a gyenge minőségű munkaerő árát csökkentjük, a foglalkoztatási kötöttségét lazítjuk.
A magyar foglalkoztatás egységesen szabályozott. Ennek következtében a jó minőségű munkaerőben hiány, a gyengében pedig katasztrofális felesleg van.
Mivel lehet ezen változtatni?
A bérjárulékot progresszívvé kell tenni. Az nem azonos százalék, hanem a bérek nagyságával progresszíven emelkedő legyen. A bérjárulék progresszióját úgy kell megállapítani, hogy a munkaerő minden jövedelmi szintjén közel azonossá vállon a foglalkoztatási arány.
Nálunk a munkaerő minőségétől függő foglalkoztatási rátája torz. A munkaerő felső minőségi, kereseti harmadában munkaerőhiány van. A középső harmadban már átlagos, 55 százalékos, ami az EU országok között a legalacsonyabb. Az alsó harmadban pedig legfeljebb 30 százalékos, vagyis afrikai szintű. Ezt a deformációt azzal kell elsősorban mérsékelni, hogy a bérjárulékot progresszív százalékban kell megállapítani. De ez csak az első lépcső, de ez is sokat javítana.
Minden bizonnyal, nálunk még évekig nem lesz elég az egyre csökkenő bérjárulék, szükség lesz a képzetlen munkaerő bérének támogatására is. Nemcsak nagyon üdvös, de költségvetési megtakarítással járna az is, ha a tartós munkanélküliek foglalkozatása esetén a kifizetett vérük bizonyos hányada leírható lenne az adóból.
Nem kisebb torzító hatása van annak, hogy a munkajog védi a munkavállalókat a felmondás ellen. Ez a szakszervezetek értetlenségének következménye. Ma a munkaerő gyenge harmadát, elsősorban a cigányságot azért nem merik alkalmazni, mert nehéz tőlük megszabadulni. Mindenki tudja, hogy az ismeretlen, képzetlen, tartósan munkanélkülit azért sem merik alkalmazni, mert nehéz lesz megszabadulni tőle. Ezek esetében a felmondást szabaddá kell tenni, ami nem támadható meg a bíróságon.
Sajnos, az ilyen engedmény felett a jogvédők háborognak. De csak azok háborgását kell komolyan venni, akik tudnak jobb foglalkoztatási könnyítést. Ilyen azonban a nagyszájúak nem tudnak. De éppen ezek félnek a Jobbik cigányellenessége miatt. Márpedig azok szelét csak a cigányság foglalkoztatása lesz képes kioldani.
Amíg a képzetlen munkaerő foglalkoztatási rátája nem lesz az átlag közelébe, minden olyan módszer megengedett, ami munkaalkalmat teremt.
A KÉPZETLEN MUNKAERŐT HASZNOSÍTÓ ÁGAZATOK
A legnagyobb lehetőséget a kertészetben látom.
Erről már az illetékeseknek kidolgozott anyagot készítettem. Itt csak röviden térek ki erre.
Szinte a jelenkorig a magyar mezőgazdaság volt az ország legnagyobb komparatív előnye. Ez azonban a 20 század elejére megbukott, hiszen a tengerentúli adottságokkal nem lehet versenyezni. Szerencsénkre, a szovjet mezőgazdaság viszonyai között a magyar szántóföldi gazdálkodás még versenyképes lehetett. Az is lett. Az EU keretei között azonban még akkor sem maradhatott volna versenyképes, ha a rendszerváltás után nem verjük szét.
A gazdag Európában azonban létrejött egy sokkal nagyobb lehetőséget jelentő komparatív előnyünk. A kárpát medence közepe, mindenek előtt a homokos Alföld Európa nyugti felének egyetlen olyan tája, ahol az éghajlat, a víz és a talaj ideális a kertészkedésre.
A kertészkedés sok napsütést, kontinentális éghajlatot, és vízben való gazdagságot igényel. Márpedig ez az EU területén csak nekünk adott. Európában ugyan vannak olyan térségek, ahol sok a napsütés, de ott nincs víz. Nálunk a Duna és a Tisza meg sem érezné, ha az egész Alföldet öntöznénk. Van nekem egy külön véleményem, ami szerint a zöldségnek, gyümölcsnek csak ott van zamata, hó minősége, ahol jelentős a hőmérséklet ingadozása. Vagyis ahol kontinentális az éghajlat. Márpedig ilyen az EU térségében csak a mi alföldünk. Aki nem hisz nekem, hasonlítsa össze a spanyol, vagy a holland zöldséget, gyümölcsöt az alföldivel.
Az ország potenciálisan önözhető területe másfélmillió embernek adna munkát. Ennek nyolcvan százaléka betanított munkás.
Nem lebecsülendő tartalék rejlik a szabadidő-gazdálkodásban is. A rendszerváltás előtt közel egymillió családnak volt háztájija, hétvégi kertje, ahol munkaidő után jövedelmet és örömet termelhetett. Ezek húsz év alatt negyedére csökkentek. A megszűnések fő oka, a tulajdonvédelem teljes hiánya. Ennek megszervezése nem a rendőrség, hanem az önkormányzatok feladata. Ezt olyan cigányvállalkozásokra bíznám, akiknek díjazásából levonásra kerülne az ellopott érték.
Ez az ország úgy elszemetesedett, hogy az eltakarításhoz és a tisztántartáshoz, évekig százezrek munkájára lesz szükség.
A fejlett társadalmakban általában, a fél-perifériákhoz tartozókban különösen a társadalmi érdeknek megfelelő foglalkoztatást csak részben szabad a piacra bízni, de még ez esetben is az államnak kell az átlaggal szemben eltérő kedvezményeket, illetve terheléseket biztosítani.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr341193699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.