Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });
Csökkentse költségeit ! Növelje fénycsövei élettartamát, csökkentse áramfogyasztását egyszerre. www.energiatakarekos.com

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

Ne az ellenfelekkel ijesztegess

2009.06.15. 14:27 Kopatsy Sandor gondolatai

Kopátsy Sándor                 PP                  2009-06-13

 

NE AZ ELLENFELEKKEL IJESZTGESS

 

A legutóbbi választás nem volt elég ahhoz, hogy mind a szocialisták, mind a liberálisok felhagyjanak azzal, hogy a saját programjuk hiányát, a politikai ellenzékükkel ijesztgetésével rémisztgessék. Ha nem ránk szavaztok iszonyú sors vár rátok.

Kezdem az SZDSZ-szel.

Az SZDSZ azt hitte, hogy a fasizmussal való ijesztgetés elég lesz ahhoz, hogy sokan rájuk szavazzanak. Ebben okkal és ok nélkül a lakosság többsége a magyar zsidóság vádló hangját halotta ki. Ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy ez a párt lett a vörös posztó még a baloldali szavazók többségében is. Aki nem volt a hívük, az ellenségének tekintette őket.

A magyar zsidóságnak kellene a legjobban tudni, hogy a magyar közvélemény számára a fasizmus nem volt iszonyatos uralom. Ezt jól bizonyítja, hogy a nyilas választóknál sokkal többen természetesnek fogadták, hogy a zsidóság jogait korlátozzák, sőt még azt is, hogy haláltáborokba szállítják őket. A magyar társadalom máig nem gyakorolt önkritikát a zsidósággal szemben elkövetett bűnei miatt. Ez a nem zsidó magyarság történelmi adóssága. Ez azonban nem ad okot arra, hogy a liberális pártban tömörülők ne számolajnak vele.

Az SZDSZ nagyon kiszélesítette ellenfeleinek táborát azzal, hogy a cigánygyűlöletet és az antiszemitizmust erőnek erejével összemosta. Ugyanakkor tétlenül nézte, sőt elsőszámú kezdeményezője volt annak, hogy a cigányságot véglegesen kirekesszék a munkaerőpiacról. Nem állítom, hogy tudatosan, de érdeküknek megfelelőnek tekintették a cigányság katasztrofális munkátlanságát, alapot arra, hogy a cigány ellenességet, fasiszta vádaknak tekinthessék. Nem hiszem el, hogy nem tudták, hogy a közelmúltban felizzott cigányellenességnek van reális alapja: a cigányság egyre nehezebben elviselhető viselkedése, és ez addig tart, amíg nem vonjuk be őket a társadalmi munkamegosztásba. Ennek ellenére az SZDSZ sem tett semmit tettek a foglalkoztatásuk érdekében.

Bármennyire kemény is ez a vád, felvetetőségét igazolja, hogy az EU választások kimenetelét leginkább meghatározó kérdés, mindenek előtt a Jobbik győzelme okának, a cigánykérdést kell tekinteni. Az SZDSZ katasztrofális vereségét és a Jobbik nem várt sikerét a cigánykérdés kezelésében volt az oka. Nem kell nagy politikai jártasság ahhoz, hogy belássuk, az SZDSZ megsemmisülése és a Jobbik győzelme nem történt volna meg, ha a cigányság foglalkoztatása nem omlott volna össze a rendszerváltás során. Márpedig azt a legliberálisabb politikusnak is tudni kellene, hogy hova vezet, ha egy nagyon gyorsan gyarapodó etnikum számára szinte lehetetlenné válik a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedés.

Hiába mutatták a közvélemény kutatások, hogy a cigányság munkanélkülisége nyolcvan szálék felett van, hogy terjed a cigánybűnözés, a lakosság növekvő cigányellenességét fasizmus terjedését, az antiszemitizmussal azonosnak minősítették.

Az SZDSZ tiltakozott az ellen, hogy a cigányság helyzetét felmérjék, hogy el lehessen mondani, hogy a cigányok munkanélkülisége az országos átlag tízszerese, hogy a cigányok tizenöt évvel korábban meghalnak, hogy mennyivel több gyermeket vállalnak. Az meg tabutéma volt, hogy hova fog ez vezetni.

A magyar közgazdasági elit egyetlen pártban sem olyan sűrű mint az SZDSZ-ben, mégsem akadt egyetlen közülük, aki kimondta volna, hogy a cigánykérdés megoldásának egyetlen módja van, a munkaalkalom teremtés, hogy egy munkapiacról kizárt etnikumnak szükségszerűen olyan lesz a viselkedése, amilyen lett a rendszerváltás óta a magyar cigányságé.

Az SZDSZ most kapkod, de nyomát sem látom, hogy önkritikát gyakorolna. A magyar társadalom a hibás, hogy nem értette meg őket. Hogy ők nem értették meg a magyar társadalmat, fel sem vetődik.

Az MSZP szereplése.

Az ország jövője számára sokkal nagyobb jelentősége van az MSZP leértékelődésének. Egyelőre itt is messze vannak az önvizsgálattól. Egyelőre a Fideszt hibáztatják a Jobbik sikeréért.

Az MSZP a harmadik választási ciklus végén is folytatja az ellenféltől, mindenek előtt Orbán Viktortól való félelemkeltés politikáját. Nem a saját feladataival foglalkozik, hanem arra koncentrál, hogy féljenek a Fidesz győzelmétől. Azt a tény, hogy a Fidesz áll a hatalom kapujában, azzal igyekszik nagyítani, hogy a Fidesznek köszönhetően, megjelent a nyílt fasizmus a Jobbik is.

Nyoma sincs a felismerésnek, hogy az MSZP-t nem a Fidesz győzte le, hanem Gyurcsány. Őt a párt liberális szárnya, az SZDSZ-szel szövetkezve, azért vette elő a kalapból, hogy őket a Fidesszel szemben csak az mentheti meg, ha nekik is lesz Orbánhoz hasonló vezérük. Ez a döntés hozta maga után a párt stabil szavazóbázisának szétverését. Az MSZP vezető garnitúrájának nem volt annyi esze, és politikai tapasztalta, hogy vezérségben nem lehet a közép-jobbal versenyezni. A baloldalnak nem vezérrel, hanem a foglalkoztatáspolitikával, a társadalom alsó harmadának felemelésével lehetett volna többséget szerezni.

Furcsa módon, a baloldal szavazótábora is vezérre vágyik, pedig neki a szürke hétköznapok embereire volna szükségük. A közép-jobbot nem lehet romantikával, hazafisággal legyőzni.

Azt talán csak az utókor fogja egyszer leleplezni, hogy az MSZP miért kötötte a szekerét a liberálisokhoz már akkor is, amikor kétharmados többséggel rendelkezett. Az SZDSZ-szel való szövetség azért hozta magával a súlyvesztést. A baloldal és a liberálisok szövetsége csak a fasiszta időkben volt indokolt. Akkor azonban nem éltek vele. Amióta ez a szövetség mindkét oldalon önpusztító, makacsul ragaszkodnak hozzá. Azt, hogy erre volt valami külső kényszerítő erő, bizonyíték, hogy ennek az MDF élén, Antall József is szolgai módon engedelmeskedett. Ezt ette Horn Gyula, majd Gyurcsány Ferenc is. Horn még éppen csak belebukott, de Gyurcsány estében a párt is összeroppant.

Az MSZP számára addig nincs felállás, amíg tudatára nem ébred, hogy a baloldal nem az erősek, a versenyállók liberalizmus igényének kielégítésre, hanem a gyengék támogatására épülhet. Ennek azonban egyelőre nyoma sincs.

Az EU választás eredménye nem a jobboldal felemelkedéséből, hanem abból fakad, hogy húsz éve, Európa nyugati felén nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatás, és ennek terhét szinte teljesen a táradalom alsó harmada, ezen belül is a cigányság viseli. Márpedig a jelenkori demokráciának alapja, hogy az alsó harmada is minél inkább munkával tartsa el magát. Ezt a követelményt a baloldalnak kellett volna felvállalni, helyette a liberális politikai uszályába került.

Az MSZP addig nem fog a padlóról felállni, amíg nem a munkahelyteremtés lesz az elsődleges célja. Ehhez csak az ad esélyt, hogy már nincs az SZDSZ, amelyik irányítsa. A párt vezetésében hátrébb kell szorítani a liberális szárnyat, félre kell állítani azokat, akik a pártban az SZDSZ vonalát képviselték. Ettől még nagyon messze vannak, még mindig azok értékelik a választási vereség okát, akik ebbe a vereségbe kormányozták a pártot. Még egy halvány önkritikát sem gyakoroltak, hanem a Fideszt teszik azért felelőssé, hogy őket elhagyták a szavazóik. A jobbik ugyanis éppen azokban a körzetekben volt a legerősebb, amelyekben az előző választáson még a szocialisták győztek.

A Jobbik szerepe.

A Jobbik veszélyességét is hamisan tálalják. Az ugyan szomorú, hogy a Jobbik hétszer annyi szavazatot kapott, mint az SZDSZ, és a megyék harmadában többet, min a szocialisták, de fele ennyis szavazat birtokában is erősebb volna a Jobbik, ha a többséget csak velük érné el a Fidesz. Ha a Fidesz a következő választáson kétharmadnál több mandátumot szerez, nem kell félni a Jobbiktól.

Ráadásul, a Jobbik előretörésétől pozitív eredményt is várok. Felhívta a cigánykérdés fontosságára a figyelmet. A rendszerváltás óta ugyanis a magyar társadalmat nem fenyegeti nagyobb veszély a cigánykérdés elhanyagolásánál. A húsz éve a munkaerőpiacról kiszorított cigányság ugyanis egyrészt erkölcsileg egyre mélyebbre süllyed, másrészt nagyon gyorsan szaporodik. Ennek a negatív hatásával a magyar társadalom egyre nagyobb többsége tisztában van, de a liberálisok és a szocialisták azonban nem hajlandók tudomásul venni. Azt akarják a közvéleménnyel elhitetni, hogy a cigányság munkátlan eltartása megoldás, és csak a fasiszta elemek fújják fel, hogy baj van.

Ha a Jobbik nem lépi át a parlamenti küszöböt, továbbra sem néztek volna szembe a cigányság problémájával.

Szomorú, hogy a cigányság viselkedését faji okokkal magyarázza nemcsak a Jobbik, de a közvélemény egyre nagyobb hányada, de nagyobb hiba, ha a baloldali pártok nem látják ennek a vélemények a tényleges indokát.

Mivel a következő két ciklusban aligha lehet más kormányon, mint a Fidesz, csak abban bízhatunk, hogy a Jobbik népszerűsége is arra kényszeríti, hogy a cigányság számára munkaalkalmat teremtsen. Ezt húsz évig hiába vártuk a baloldaltól és a liberálisoktól, csak a Fideszben bízhatunk.

Nem nehéz belátni, hogy a Jobbik ellen csak a Fidesznek lehet sikere. Nem a Jobbikat kell fasisztázni, hanem a cigányoknak kell munkát biztosítani. Ez pedig liberális gazdaságpolitikával nem megy. Ha megteszi, örülhetünk ennek a választási eredménynek.

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr881186408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LyukasBogrács 2009.06.15. 23:44:50

A Fidesz már a zászlájára tűzte egymillió új munkahely teremtését. Ha ezt akkor teszi, amikor kormányon voltak, és még a világgazdaság is jobb helyzetben volt, akkor még most is ott lennének. Megjegyzem, hogy Medvegyev elnöknek vannak hasonló ambíciói.
Nemes cél a roma kisebbségnek munkalehetőséget adni. Nem is akarok ellenkezni, de megkérdezem: hogyan?
Ugyanis professzor úr fejtette ki korábban, hogy a foglalkoztatást elsősorban a munkaerő minősége és nem a mennyisége befolyásolja: a jó munkaerőt milliókért is megveszi a piac, de a képzetlen még ingyen sem kell. Pontosan ez az én dilemmám: a cigány kisebbség zöme képzetlen, sokan írástudatlanok, nem hajlandóak az ország másik végébe költözni munka miatt, és nincsenek a munkához, mint életvitelhez szokva.
Továbbá itt van a nyakunkon ez a válság, az ipari termelés rohamosan csökken, egyre kevesebb kétkezi munkásra van szükség.
Ilyen adottságokkat milyen munkahelyek jöhetnek számításba? Ki fog itt befektetni? Csak nem állami vállalatokat fog a Fidesz alapítani? Újra elővesszük Keynes receptjét és mesterségesen próbálunk munkaerő-keresletet támasztani? Ezt egy egészséges költségvetésű országban sem lehet korlátlanul meglépni, a mi költségvetési hiányunkkal pedig nem járható út.

Kopatsy Sandor gondolatai 2009.06.16. 16:06:31

@LyukasBogrács: Kopátsy Sándor PV 2009-06-16

VÁLASZOK A FELTETT KÉRDÉSEKRE

Miért jó a kisebb állam?
A kérdés nem jó, mert az indokoltnál nagyobb államot kisebbíteni kell. A magyar államnak nem az a baja, hogy nagy, hanem rossz.
Minél fejlettebb a gazdaság, minél bonyolultabb a munkamegosztás, annál inkább általános szabály, hogy a rossz olcsón is drága, a jó drágán is olcsó.
A nyugati kultúra térségében a tudományos és technikai forradalom győzelme óta, a nemzeti jövedelemhez viszonyítva, megsokszorozódott az állami elvonás. Ezen belül teljesen átalakult a felhasználás struktúrája.
Csökkenés csak a hadikiadások tekintetében történt. Ma a fejlett államok hadikiadása, a nemzeti jövedelemhez viszonyítva, tört részek a tőkés osztálytársadalmakénak. De ez is sokkal több, mint amire ténylegesen szükség van.
Növekedés szinte minden költségvetési rovatra kiterjed.
A közigazgatás költsége sokszorosára nőtt. Ezt elsősorban a gazdaság közigazgatási igényének a kielégítése okozta. Az engedélyezések, a statisztikai adatok gyűjtése, az adóztatás a korábbinál sokszorta munka- és költségigényesebb lett. Ennek indokoltságát nem, legfeljebb mértékét lehet vitatni. Elégedjünk meg azzal, hogy ezek a kiadások alig függnek az elvonás nagyságától. Nem ismerek az államok közigazgatási költségeiben a nemzeti jövedelmük két százalékánál nagyobb különbséget.
Nyilván a közigazgatás bonyolításának módszerén, és hatékonyságán lehet vitatkozni, de az elvonás nagyságához viszonyítva nem érdemes, mert az nem a közigazgatás költsége miatt nagy, vagy kicsi. Azt kell elfogadni, hogy nem az a fontos, hogy a közigazgatás költsége sok, vagy kevés, hanem az, hogy milyen hatékony. Nagyobb kárt okoz a közigazgatásban a korrupció, a lassúság, mint a költség.
A közigazgatás növekvő költségét azonban úgy kell elfogadni, mint a modernizáció feltételét. Egyértelmű tény ugyanis, hogy a gazdaság növekedése sokkal gyorsabb a jelenkorban, amikor drága lett a közigazgatás, mint amikor még olcsóbb volt. A piacgazdaság csak azt nézi az állam fenntartása esetében, hogy mennyibe kerül, pedig attól szenved, hogy rosszul működik.
A közigazgatás hibái elsősorban abból fakadnak, hogy a piac rosszul fizeti meg az állami szektort. A vállalkozásokban dolgozó sokmillió menedzser, vállalkozó keres sokkal többet, mint a miniszterek. Nem igaz az, hogy egy nagy banknak ezer olyan alkalmazottja van, aki a minisztereknél nagyobb jövedelme indokolt.
Ez abból fakad, hogy a közigazgatást nem tekinti az értéktermelésnek, amiben a költségénél sokkal fontosabb a hatékonysága. Számomra ennek a leglátványosabb példája, hogy az oktatást nem a szellemi vagyont termelő legfontosabb szektornak, hanem társadalmi fogyasztásnak minősíti.

Miért kellett volna a rendszerváltás során a veszteséges vállalatokat is tovább működtetni?
Azért, mert nem volt olyan veszteséges vállalat, ami nem termelt nemzeti jövedelmet.
A liberális közgazdaságtan alapvető hibája, hogy a társadalmat, az államot vállalkozásnak képzeli el. Márpedig a társadalom olyan vállalkozás, amelyik nem mondhat fel a dolgozóinak, akkor is el kell tartani azokat, ha nem ad nekik munkát. Az ilyen vállalkozás nemcsak azokat dolgoztatná, aki a bérük és járadékuk felett profitot is termelnek, hanem azokat is, akik akárcsak a bérük tört részét is megtermelik Tehát mindenkit.
A közgazdászoknak azt kellene tanítani, hogy a társadalomnak azokat is foglalkoztatni kell, akik bármilyen kis értéket termelnek. A nem foglalkoztatott munkaerő nemcsak nem járul hozzá az értéktermeléshez, hanem szakmai és erkölcsi értékét is veszti. A tartós munkanélküli az értéktermelésre alkalmatlanná válik. Vagyis amortizálódik.
A gyakorlatban nincs olyan foglalkoztatás, ami nem hasznos a társadalom számára. A rendszerváltás során kerestem olyan vállalkozást, aminek a leállítása nem rontotta a költségvetést. Máig nem találtam. Megtanultam, hogy nincs olyan veszteséges vállalt, amelyik leállítása akkor is indokolt, ha a felszabadult munkaerőt másutt nem lehet elhelyezni. Ahogy nem lehet versenyképes az olyan társadalom, amelyik megtűri az olyan vállalkozások működését, aminél lenne jövedelmezőbb is, ha találna hozzá munkaerőt. De önpusztító az olyan társadalom, ami nem engedi működtetni az olyan veszteséges vállalkozásokat, amelyek helyett nem tud jövedelmezőbbet beállítani.
A magyar rendszerválás levezénylői abban a tudatban építették le a vállaltok sorát, hogy hamarosan belépnek olyan vállalatok, amelyek jövedelmezők lesznek. Ezen az alapon gyorsan felszámoltak másfélmillió munkahelyet, ami helyett szinte semmi sem létesült. Ma is akkora a munkátlanok száma, mint tizennyolc éve volt.
Nem volt nehéz utána számolni, hogyan hatott a költségvetésre a veszteséges vállalok leállítása.
Lássuk a mérleget.
Költségvetési megtakarítás: Az állam által megtérített veszteség. A vállalt által fizetett bér, csökkentve a költségvetésből fizetett segéllyel.
Kiesés a költségvetésből: A befizetett bérjárulék, vám, adó és amortizáció.
Csak e két rovat szembeállítása azt mutatta, hogy a leállítás következménye, a társadalom pénzügyi vesztesége a megtérített vállalti veszteség sokszorosa volt.
Társadalmi veszteség: A tartósan munkanélküliséggel járó szakmai és erkölcsi romlás. Ennek összegét nemcsak máig, de még további évtizedekig is fizetjük. Az összege pedig sokszorosa lesz a megtakarított veszteségnek.
Becslésem szerint, a veszteséges vállaltok elhamarkodott leépítésből fakadó pénzügyi veszteség évente a nemzeti jövedelem ötöde. A jelenlegi államadóságunk sokszorosa. Az okozott kár odáig vezet, hogy soha nem lépi át a Jobbik a parlamenti küszöböt, ha csak olyan ütemben alakítjuk át a szocializmusból öröklött gazdaságot, amit az új munkaerőigény megenged.
Ezt a legkevésbé azok értik meg, akik húsz éve, a mai állapotot előidézték. Az SZDSZ letűnt a politikai térképről, és az MSZP liberális szárnya remélhetőleg örökre elveszti a párja feletti uralmát. A szélsőjobbnak pedig stabil parlamenti pártja lett. Arra azonban nem döbbennek rá, hogy a saját sírjukat maguk ásták meg.

Utóirat.
Állításaim bizonyítását már sok munkámban megírtam. Minden kérdésre nem adhatok minden alkalommal választ. Olvassanak minél több Kopátsyt.