Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });
Csökkentse költségeit ! Növelje fénycsövei élettartamát, csökkentse áramfogyasztását egyszerre. www.energiatakarekos.com

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

KERESZTÉNY EURÓPA-EURÓPAI KERESZTÉNYSÉG

2009.05.11. 11:46 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor               EV                   2009-05-09
 
KERESZTÉNY EURÓPA - EURÓPAI KERESZTÉNYSÉG
 
A Vatikán és a katolikus klérus hisztérikusan követelte, hogy az Európai Unió alapokmányába foglalják bele annak keresztény gyökerét. Szerencsére, ez nem sikerült. Az igazság, hogy a kereszténység Európa nyugati felének köszönheti, hogy világvallás lett, nem fordítva.
Tárgyilagosan vizsgájuk meg, minek köszönheti Európa nyugati fele karrierjét.
- Azt, hogy alig több mint ötszáz éve meghódította az óceánokat. Ezzel útjára indította, hogy a különböző kultúrák között szerves kapcsolatot.
- Azt, hogy megszülte az ipari forradalmat, és ezzel gazdasági és tudományos térten a többi kultúra fölé emelkedett. Oda emelete Észak-Amerikát is.
- Azt, hogy a nyugati kultúra megszülte a tudományos és technikai forradalmat.
A válasz, Európa nyugati fele páratlan gazdaságföldrajzi adottságának. Ennek két vonatkozása emelhető ki.
I. A Golf-áram hatása, és példátlan tagoltsága.
A történelemtudomány sem tárta fel, hogy a természetes csapadékra épülő, a növénytermelést és az állattenyésztést szerves egységgé kovácsolt termelési módra nincs még egy hasonlóan kedvező adottságú terület a világon. A Golf-áram olyan mérsékelt éghajlatot, és olyan mennyiségű csapadékot biztosít, ami lehetővé tette a korábbi öntözéses növénytermelő, illetve nomád pásztorkodó társadalmak előnyeinek szerves egységgé szerveződését. Csak ezen az adottságon jöhetett létre a többi kultúránál sokkal rugalmasabb középutas megoldás.
A történészek máig nem figyeltek fel arra, milyen segítséget jelentett a tény, hogy a halászokat hazahozta a Golf-áram.
A Golf-áramnak köszönhető az óceánok meghódítása. Ez a térség tanulhatta meg az óceánok meghódítására alkalma tengerhajózást. A lassan folyó Níluson kifejlődött a folyami vitorlázás. Ennek tapasztalatai lapján alakult ki a Földközi Tengeren görög és római tengerhajózás. Végül az atlanti kikötők hajósai fejezhették be az óceánok meghódítását.
Európa nyugati felének páratlan földrajzi tagoltsága tette lehetővé, hogy alig pármillió négyzetkilométeren tucatnyi, egymáshoz hasonló, mégis jelentősen eltérő nyelvi, kulturális és politikai egység alakulhasson ki. Ezek egymással való versengése nagyban hozzájárult a nyugat-európai kultúra rugalmasságához, hogy nem merevedhetett soha centralizált monstrummá.
II. A nyugat-európai kultúrának nem a semmiből kellett kezdeni, hanem átvehette az ókori kultúrák tapasztalatait.
Európa nyugati fele, mint egy vált utolsó tagja hasznosíthatta a közel-keleti, majd a görög-római kultúra eredményeit. E tapasztalatok átvétele nélkül sokkal lassabban jelenhettek volna meg a tudomány és technikai vívmányai. A nyugat-európai kultúra az egyetlen, amelyiknek sikeres elődei voltak. Az egyiptomi és sumér, majd a görög és római kultúra és civilizáció ismeretei, haszonnövényei és állatai, technikai ismeretei nélkül a megélt siker elképzelhetetlen.
Mint olyan gyakran az életben, a sikernek aztán akadnak gazdái. Ilyen jelentkező gazdag a kereszténység, azon belül a legszorgalmasabb jelentkező a római.
A római katolikus vallás, mindenek előtt annak központja, a Vatikán azt igyekszik elhitetni, hogy a keresztény vallásnak köszönhető Európa nyugati felének sikere. Ha ez igaz volna, akkor a kereszténységnek mindenütt, Kelet-Európában, Afrikában is sikert kellett volna hozni. Ezzel szemben marad a tény, hogy a kereszténység nem oka, hanem csak részese a nyugat-európai sikernek.
A vallástörténelemnek tudomásul kell venni, hogy a kereszténység nemcsak a létre hozója, a zsidó nép korében nem vert gyökeret, de fél évezred után a sémita világot, az első fél évezreden át a súlypontját is elveszítette. Az első évezred során Európa keleti fele kereszténysége ellenére egyre jobban lemaradt. Ezt jelezte, hogy formailag is elszakadt Rómától, és az óta más kereszténység útját járja.
A reformáció végül azt igazolta, hogy a mediterrán kereszténység már nem elégítette ki az élvonalba került északnyugat-európai népek vallási igényét. Az utóbbi ötszáz éve azt igazolta, hogy a Nyugatot minden másik kultúra fölé emelkedő térségnek az új kereszténység jobban megfelel.
Ha valaki az Európai Unió sikere mögött vallást akar látni, akkor egyértelműen a protestáns egyházak kereszténységét tekintheti az alapokmányba foglalandónak. De ezzel szemben is felvetődik, hogy mi volt az ok, és mi az okozat. Nem a protestáns vallások tették puritánokká az északnyugat-európai népeket, hanem a magukkal hozott puritanizmusuk igényelt modernebb, rugalmasabb vallást. Ezt akkor tehették meg, amikor már ők voltak a nyugati kultúra élén.
Ha a kereszténység volt Európa nyugati fele sikerének alapja, akkor sokkal inkább a protestánsok mondhatnák el ezt, hiszen az Európai Unió térségében is ezek hívei a gazdagabbak, az iskolázottabbak.
De mit szól a római kereszténység ahhoz, hogy a vallásnak milyen szerepe van a Kelet-Ázsiában elért gazdasági sikernek? Ott ugyanis a vallásnak nem volt olyan hatalmi pozíciója, mint a kereszténységnek Európában.
Végül megemlítek egy másik fontos bizonyítékot.
A nyugati kultúrában élő zsidóság páratlan sikerét is a vallásával magyarázza. A zsidóság sem veszi tudomásul, hogy csak a nyugati kultúrában ért el a zsidó kisebbség példátlan sikereket. A mohamedán és a kopt kultúrában a zsidók sem emelkedtek a világ élvonalába, de még a környezetük fölé sem.
A zsidóságot, mint kisebbséget, a kereszténység mindig üldözte, ellenségének tekintette. Ezt a két évezredes kiközösítés átélését, túlélését csak a nagyon zárt vallási közösségüknek köszönhették. De a mohamedán és kopt környezetben a közös vallásuk nem segített.
Marxnak abban igaza volt, hogy a vallás is felépítmény. Szerepe, korábban nélkülözhetetlen volt, de az eredmény soha nem a vallásból fakadt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr541114731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.