Csökkentse áramköltségét

Csökkentse áramköltségét, növelje fénycsövei élettartamát: kattins ide!

balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!'; });

Kopatsy Sandor gondolatai

Legidősebb közgazdász-gondolkodó irásai a múltról és máról.

Friss topikok

  • Urban Gorilla: A 18. Szazadban Kossuth meg meg sem szuletett. (2011.03.02. 22:43) Kossuth megítélése
  • syncumar: A rendszerváltás jelentős járulékos bűne, hogy megszakította a cigányság integrálásának a folyamat... (2011.02.23. 19:33) Deformálodott demográfia
  • Mr.Moonlight: Azt hiszem nyilvánvaló hogy a világ túlnépesedése korlátlanul nem folytatódhat. Az erőforrások kim... (2011.02.20. 09:19) A világ legnagyobb problémája a túlnépesedés
  • syncumar: Sajnos, ez az elképzelés is csak kormányzati akarattal és a megvalósítás lehetőségének biztosításá... (2011.02.19. 22:14) Haltermelés
  • UNIOHID.hu: "Semmi sem jelent több biztosítékot a jelenleg dolgozók öregkori ellátására, mint a minél képzette... (2011.01.03. 16:09) A nyugdíjak fedezete

Mszp folytatja, amit egy éve abba kellett volna hagyni

2009.04.20. 09:43 Kopatsy Sandor gondolatai

 

Kopátsy Sándor                PP                    2009-04-09
 
AZ MSZP FOLYTATJA, AMIT EGY ÉVE ABBA KELLETT VOLNA HAGYNI
 
Az MSZP-nek hét év alatt sikerült olyan pénzügyi válságba vinni az országot, amiben már a politikának nem maradt játéktere. Az úgy nevezett baloldal már csak rövid túlélésre játszik. Ez még nem volna rossz döntés, ha feltárnák a pártjuk, a baloldal és az ország tönkretételének okát, és megjelölték az okozóit. De fel sem meri senki vetni, hogy kik, és mit követtek el, kik és mivel jutatták ide az országot.
Gyurcsány Ferencnek eszébe sem jutott, hogy ő esetleg hibázott. Hibás volt az ország, mert nem őt követte. De nemcsak ő hárította magáról el a tévedés vádját, hanem az MSZP egész garnitúrája. Sőt ők még addig sem jutottak el, hogy Gyurcsányt időben lecseréljék, amikor már jó két éve a vak is láthatta, hogy vele csak veszteni lehet, hogy ő a Fideszt kétharmados többségre juttatja a következő választáson. Amikor Gyurcsány önszántából dobta be a miniszterelnöki törülközőt, vagyis megtette, amit az MSZP illetékes szerveinek másfél évvel korábban kellett volna megtenni, örömükben lelkesen erősítették meg a pártelnöki székbe.
Kezdjük az elején. Gyurcsányt a kulisszák mögötti erők ültették ellőbb a miniszterelnök, majd a pártelnöki székbe. Ő volt a magyar baloldali pártok történelmében az első, aki puccsal került az élre. Akik őt erre a posztra kiszemelték, okosnak érezték magukat. Saját vezérüknek is egy Orbán Viktor típusú tehetséget keresetek. Így lett az ország két nagy pártjának egyaránt vezére, aki okos, gyorsan kapcsol, feltalálja magát minden helyzetben.
Arról is van képem, mikor és hogyan kezdődött meg Gyurcsány vezérré emelésének előkészítése, de ez most mellékes. Elég annyi, ha ezt nem vették észre az illetékesek naivok.
Az MSZP második vonala, döntően a megyei pártszervezetek vezetői, az elnökség javaslatával szemben megválasztották a maguk Orbán Viktorját. Első lépősben megelégedtek a miniszterelnök pozícióval, és maradhatott a szerény humánpolitikus az elnöki székben, akitől bárikor, könnyen meg lehet szabadulni, sőt készségesen átadja a helyét.
A Gyurcsányt megtalálók nem tévedtek abban, ha vezérre van szükségük, akkor a lehető legjobbat választották. Okos, taktikus, gazdag, sikerre éhes és nincsenek ideológiai korlátai. A vezérválasztók azonban súlyosan tévedtek, amikor azt hitték, hogy nekik, a baloldalnak is Orbán típusú vezére van szüksége, illetve Orbán a baloldal élén is meg tudta volna nyerni a választók bizalmát. Orbán vezérnek született, de a többséget maga mögé állító vezére csak a konzervatív, nemzeti és klerikális szavazóknak lehet. Márpedig ezek vannak többségben. Orbán tehát zseniálisan döntött, amikor a liberális fiatalok pártjából egy ilyen közép-jobb pártot formált. De súlyosan tévedtek azok az MSZP-s káderek, akik azt hitték, nekik is ilyen jellegű vezérre van szükségük.
A magyar társadalomban egyelőre csak olyan baloldalnak van jövője, amelyik mind a Fidesz populista, mind az SZDSZ angolszász liberális vonalától elhatárolja magát. A Fidesztől való elhatárolódás nem veszély, mert Orbán számára létkérdés ennek megvalósulása. A liberálisoktól való elhatárolódást azonban az MSZP akkor sem teszi meg, ha a vele való koalícióra semmi szükség nincsen. Horn Gyula is azzal buktatta meg a pártját és kormányát, hogy kiszolgáltatta magát az SZDSZ-nek. A belső liberálisaira bízta a gazdaságpolitikát annak ellenére, hogy ez vörös posztó volt nemcsak a választón nagy többsége, de még a saját párttagsága számára is. Horn Gyula a kétharmados többség birtokában liberális gazdaságpolitikát folytatott, az SZDSZ nyomására, a saját baloldali tagtársait kizárta a hatalomból. Végzetes politikai hiba volt Bokros Lajos szerepeltetése. Az évtizedekre ható bűn pedig a magán nyugdíjpénztárak kötelezővé tétele volt. Ebben még minden angolszász liberális rendszeren is túltettünk. Máig nem ismeri be az MSZP, hogy végzetes hiba volt az SZDSZ-szel vállalt indoktalan koalíció. Az MSZP azonban elfelejtette levonni a tanulságot, sőt már nemcsak koalíciót vállalt a liberális párttal, hanem maga akart liberális lenni.
Azt a politikával nem foglalkozók is tudják, hogy a liberális politika ugyan viszonylag erős Budapesten, és ott is elsősorban értelmiségi körökben, de a pártjuk a leginkább elutasított párt. Okosak, akikre hallgatni érdemes, de a javaslataik olyan túlzottak, hogy azok elfogadása politikai öngyilkossággal jár. Ezt az MSZP illetéseknek illett volna a Horn kormány bukásából megtanulni. De nem tanultak, hanem újra beugrottak.
Meggyőződésem szerint még az is hiba volt, hogy a 2002-es választás után koalíciós kormányt alakított az MSZP. Az SZDSZ támogatására akkor is számíthattak volna, ahogyan most is számíthatnak, mert számukra politikai öngyilkosságlett volna az MSZP megbuktatása. A szocialisták nem vették tudomásul, hogy a liberális politikus nem buktathat meg egy baloldali kormányt anélkül, hogy magát zárja ki a parlamentből. Amit a koalíció megbukása óta látunk, világos bizonyítéka annak, hogy az SZDSZ számára az MSZP kormányon maradása létkérdés.
Ezt az okos Gyurcsány sem látta, vagy annyira elvakította a sajt angolszász liberalizmusa, hogy nyeregben érezte magát, és a baloldali politika helyett hozzá látott a nagy intézményi rendszerek liberalizálásához. Ezt az egészségügyi reformmal kezdte. Azon nem kívánok vitatkozni, hogy milyen egészségügyi ellátórendszer a jobb, mert ez szakmai kérdés, csak azt kellett volna látni, hogy mekkora a magyar társadalom, de még annak baloldalának is, ebben az irányban a befogadó képessége.
Gyurcsány az egészségügyi reformot addig erőltette, amíg a Fidesznek nem sikerült népszavazás elé vinni. Ezen aztán kiderült, hogy fejjel mentek a falnak.
Gyurcsány ugyan ezt a vereséget előre nem látta, de azonnal reagált a vereségre. Felrúgta a koalíciót, azt akarta elhitetni, hogy ez csak az SZDSZ rögeszméje volt. Nem vallotta be, hogy ő is tévedett, nélküle nem kerülhetett volna sor e reformelképzelés erőltetésére.
Eddigre azonban betelt a pohár, az öszödi-beszéd óta egyre erősödött a vád, hogy hazudik.
Gyurcsány és hívei még mindig azt igyekeznek bizonyítani, hogy minden baj oka a Fidesz. Vegyük vére tudomásul, hogy minden ellenzéki pártnak feladta, hogy a hatalmon lévők hibáit kiaknázza. Ha a hatalom feldobja a labdát, nem az ellenzék hibás, hogy leüti. A demokrácia egyik erénye, hogy az ellenzék a hatalom hibáit leleplezi, hogy a hatalom nem hibázhat büntetlenül.
Az öszödi-beszéddel nem az volt a baj, amit mondott, hanem az a pökhendi mód, ahogy lekezelte azokat, akik őt a hatalomba emelték. Ez a beszéd nem csak a Fidesznek volt ajándék, hanem megsértette a saját párja legfelső fórumát.
Az már kabaréba való, ahogy a kisebbségi kormányban naponta állt elő Gyurcsány ötleteivel. Amikor aztán elfogyott körülötte a levegő, újabb ötlettel állt elő. Lemond a miniszterelnökségről, de megmaradt annak felettesének, a párt elnökének. Az MSZP vezetés erőtlenségét jelezte, hogy örömmel fogadták a félreállását, de nem vették tudomásul, hogy az csak annyit jelentett, hogy a hatalom élén marad, de más vigye el a balhát, mit ő okozott.
Ezt követte a miniszterelnök jelölés kabaréja. Aki alkalmas lett volna, nem vállalta, aki vállalta volna eleve alkalmatlan volt. Erre jött Gyurcsány újabb trükkje. Egyedül ő vette tudomásul, hogy számára még a pártelnökség is tarthatatlan. Sorra elpártoltak még azok is, akik a hatalomra kerülésében szerepet játszottak.
Gyurcsány ismét először látta világosan a még megmaradt lehetőséget, elvállalta a Táncsics Alapítvány elnökségét, amit az illetékesek örömmel jóváhagytak.
Gyurcsány utódlása, a válság mélységéhez viszonyítva, jól oldódott meg. Lendvai Ildikó lett az új elnök. Ő felismerte, hogy sem a helyet, sem az ő ereje nem engedi meg a két belső erős ember félreállítását, és hogy az apparátus sokkal jobban ragaszkodik a még egy évig élvezhető hatalomhoz, semhogy elfogadja az előrehozott választásokat. Ezzel a párt élete egy évet nyerhet, a támogatottsága azonban még jobban lecsökken.
Mi volna a megmaradt legkisebb rossz?
Bedobni a törölközőt, hadd jöjjön a Fidesz. Most már annak sem lesz szabad keze. A legkisebb rossz lett volna, ha az egészségügyi reform leszavazása után lemond a kormány és kiírja a választásokat. Azt, hogy a magyar gazdaság már akkor is tragikus helyzetbe kerül, ha nincs nemzetközi pénzügyi válság, hiszen eladósodott az állam, a magyar bankrendszer, és a lakosság. Gyurcsány, Veress és a jegybankvezetés olyan eladósodást hozott létre, ami önmagában elegendő volt arra, hogy a felelősek álljanak félre. De a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók nem mérték fel, hogy a legkisebb rossz lett volna, ha a Fidesz egy éve már kormányra kerül, és a nyakába varrhatják a hozzá nem értők, hogy a jelenlegi helyzetért már az új hatalom a felelős.
A magyar baloldal csak akkor állhat lábra, ha nem ragaszkodik görcsösen a halomhoz, és minél gyorsabban távozik. Az ország gazdasági állapota ugyanis sokkal gyengébb annál, mintsem egy év alatt ki lehetne lábolni belőle. Az elkerülhetetlen orvosság pedig olyan keserű, ami még jobban elfordítja a baloldali választókat.
Nem kormányozni kell a kormányozhatatlant, hanem önkritikát kell gyakorolni.
1. Be kell vallani, hogy súlyos hiba volt Meggyesy miniszterelnöksége. Olyan messze nem megyek, hogy ez esetben is fel kell tárni, ki ügyeskedték ezt össze.
2. Megbocsáthatatlan hiba volt az elnökség javaslatával szemben Gyurcsányt miniszterelnöknek kinevezni. Ez esetben már elkerülhetetlen a puccs szervezőinek megnevezése is.
3. Nem lett volna szabad a pártelnökséget is Gyurcsány kezére adni. Ezért a hibáért már a párt szinte egész vezetése felelős. Ez esetben nem puccs volt, hanem nyájszerű pártfegyelem.
4. Az előbbi hibák közös alapja, hogy az MSZP húsz év óta nem tud megszabadulni a liberális párt és a vezetésében liberális vonalat képviselők hatásától. Ezt megkönnyíti, hogy az SZDSZ lekerül a politikai porondról, az MSZP pedig távol kerül a kormányzati hatalomtól.
5. A pártnak ki kell alakítani a programját, ami első és legfontosabb feladatának tekinti a munkahelyteremtést. A jelenlegi foglalkoztatási rátával nincs kiút sem a bal-, sem a jobboldal számára.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr271075519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.