Kopátsy Sándor EH 2009-04-10
EURÓPA NYUGATI FELE 1890-2000 KÖZÖTT
Jelenleg a világgazdaság, ezen belül is különösen a magyar, a jelenével van elfoglalva és képtelen felmérni mi áll mögötte. Pedig ez a jó alkalom a ki józanosodásra.
Egy ifjú barátom küldött egy táblázatot, ami 17 nyugati ország egy laksora jutó nemzeti jövedelmének alakulást mutatja az 1890-2000 közti időszakban. A 17 ország lényegében Európa nyugti felének országait reprezentálja. Ezt úgy is mondhatnánk, azt a térséget, ami az egyházszakadás után a nyugati kereszténységet jelentette. Van nekem egy másik kategóriám is: azokat az országokat, amelyek területén, a középkorban, a kiscsaládos jobbágyrendszerben éltek. A gazdaságföldrajzi értelemben pedig, Európának a Golf-áram által érintett térsége.
A kezdő időpont is szerencsés, mivel a vasúthálózat kiépülése utáni időt méri. Ekkora már, ha a társadalom még mindig nem, de a gazdaság már tőkés módon működött, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmét már az ipar alakította.
A táblázaton 15 év adatai szerepelnek, ezt az egyszerűbb áttekintés érdekében lerövidítettem négy, 1891, 1920, 1951 és 2000 évekre. Ezt a táblázatot elemzem az alábbiakban.
Az első húsz év, 1890-1920 lényegében még a tőkés osztálytársadalmak fejlődést mutatja.
A második harminc éves szakasz, 1920-1950 nagyon vegyes társadalmi úton járást, és a második világháború időszakát jelenti.
A harmadik szakasz már a tudományos és technikai forradalom ötven éve, amit a 17-ból 14 ország polgári demokráciában, három ország pedig jórészt a bolsevik megszállás alatt ált át.
Végül egybevontam a vizsgált 110 év eredményét.
Egy főre jutó hazai termék 1890-2000
(1990-es Geary-Khamis nemzetközi dollár)
Orsz. 1890 ssz 1920 ssz index 1950 ssz Inex 2000 ssz index index
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
E Kir. 4009 1 4548 1 134 6939 3 153 19817 11 286 494
Fra. 2376 8 2327 9 136 5271 8 163 21808 5 414 918
Holl. 3323 3 4049 3 122 5996 5 148 21591 6 360 650
Bel. 3428 2 3963 5 116 5462 7 138 20742 7 380 600
Ír. 2225 9 2533 11 138 3453 12 136 22015 4 637 989
NSZK 2539 5 2986 6 118 4281 9 143 18685 13 439 736
Ausz. 2443 7 2412 12 99 3706 11 154 20097 10 542 823
Svj. 3182 4 4314 2 136 9064 1 210 22025 3 243 692
Svéd. 2086 11 2802 7 134 6739 4 240 20321 9 301 974
Dán. 2523 6 3992 4 158 6943 2 174 23010 2 331 920
Finn. 1381 16 1846 15 134 4253 10 231 20235 8 476 1465
Nor. 1777 10 2780 8 156 5463 6 197 24364 1 446 1371
Olasz. 1667 12 2587 10 155 3502 13 135 18740 12 535 1124
Sp. 1624 13 2177 13 134 2189 17 101 15269 14 698 940
Magy. 1473 15 1709 16 118 2480 15 145 7138 16 288 485
Cseh. 1505 14 1933 14 124 3501 14 181 8530 15 244 587
Lengy. 1284 17 --- 2447 16 7215 17 244 562
Magyarázat.
1. 1. rovatban az országok neve rövidítve.
2. 2. 4. 7. 10. rovatban az egy laksora jutó nemzeti jövedelem.
3. 3. 5. 8. és 11. rovat az országok eredménysorrendje.
4. 6. 9. 12. rovatok a két idő közti változás indexe.
5. 13. rovatban a kezdő és végső időpont közti változás indexe.
Az első megközelítésből az derül ki, hogy az 1890ben már fejlett, az iparosodást befejezett országok, Egyesült Királyság, Belgium és Hollandia álltak az élen. Ezzel szemben, a három volt bolsevik országtól eltekintve, a három ország növekedése volt a legkisebb.
Az is egyértelmű, hogy a négy skandináv kultúrájú ország növekedése volt a leggyorsabb. Ezekben, az országokban 10-15-szörösére nőtt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem.
Az alábbi táblázat azonban jobb alapot ad az elemzésre.
Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem növekedése 1890-2000.
Ország index sorsz, relatív
1 2 3 4
1 Egyesült Királyság 494 16 34
2 Belgium 600 13 41
3 Hollandia 650 12 44
4 Franciaország 918 8 63
5 NSZK 736 10 50
6 Austria 823 9 56
7 Svájc 692 11 44
8 Írország 989 4 65
9 Svédország 974 5 66
10 Dánia 920 7 63
11 Finnoszág 1465 1 100
12 Norvégia 1371 2 94
13 Olaszország 1124 3 77
14 Spanyolország 940 6 64
15 Csehország 587 14 40
16 Magyarország 485 17 33
17 Lengyelország 562 15 38
Hat ország nem érte el a leggyorsabban növekvő felét, az 1890-ben első három, és a három közép-európai bolsevik ország. Az utolsó kettő az akkori első, az Egyesült Királyság és Magyarország. Mindkettő harmad olyan gyorsan nőtt, mint Finnország.
Kiemelkedően jól szerepetek a skandináv országok, az 1. 2. 5. ás a 7. helyezettek. Az ok, hogy ezek a legkeményebben puritánok.
A két mediterrán ország a 3. és 6. helyezett. E két ország sikerét két tényező magyarázza.
- Egyrészt az üdülésre alkalmas országokba áramlik sok pénz és munkaalkalom a turizmuson keresztül.
- Másrészt a szabad idő kellemes eltöltésre kedvedző adottságok vonzzák a dolgozókat, és mindenek előtt a nyugdíjasokat.
Ezt mutatja az Egyesült Államokban Kalifornia, Texas és Florida felértékelődése.
Részben az a magyarázata Svájc jó szereplésének. Ebből a táblázatból nem derül ki, hogy az Alpokban élő minden nép, a svájciak után a tiroliak, a bajorok és a szlovének meggazdagodott, az utóbbi évtizedekben a szomszéd népeknél jobban növekedett.
A három, volt szovjetrendszer alatt élő ország között a csehek szereplése még jobb lenne, ha nem a szlovákokkal együtt számolták volna. E három ország gyenge szereplésének az elsődleges oka nem annyira a bolsevik rendszer, hanem az, hogy elvesztették a húzó réteget jelentő polgárságuk nagy többségét. Mindhárom ország lényegesen jobban állna, ha megtartotta volna zsidó és germán kisebbségét.
Most a súlyos pénzügyi válság idején azért a legfontosabb tanulság, hogy a háború utáni rendszer, a korábbinál nagyságrenddel nagyobb állami szerep mellett a növekedés kétszeresnél is gyorsabb volt, mint az 1890-1950 közti időben. A tudományos és technikai forradalom hatására minden országban kétszer, a sikeresekben háromszor gyorsabb volt a növekedés.
Tegyük hozzá, hogy Észak-Amerikában és a Távol-Keleten ennél is sokkal gyorsabb növekedés következett be.
Az emberiség fejlettebb kétötödében megállt, vagy lefékezték a túlnépesedést, és a történelemben valaha tapasztaltnál sokkal gyorsabb volt a gazdasági növekedés, az iskolázottság és az életkor kitolódása.
